Import gáz helyett hazai munkahelyeket!
Az LMP szerint legfeljebb átmeneti megoldásként fogadható el a távhő áfájának 5 százalékra való csökkentése. Hosszú távon e helyett a lakások energiahatékonyságának javítására van szükség. A szociális gondoskodást pedig egy fűtési módtól független lakhatási támogatással kell érvényre juttatni.
Elfogadhatatlan, hogy miközben az ország energiafelhasználása aránytalanul nagy, addig a magyar költségvetésben követhetetlenül vándorolnak a széndioxid-kvóta eladásából származó, kizárólag környezetvédelmi beruházásokra fordítható pénzek. A párt ezért továbbra is támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanjának javaslatát egy elkülönített klímavédelmi alap létrehozására.
Az LMP úgy látja, a távhő áfájának 5 százalékra való csökkentése fenntartja a pazarló energiafelhasználást, és nem segíti a környezettudatos gondolkodás elterjedését. A szorongató anyagi helyzetben élő családoknak is csak bizonytalan, bármikor visszavonható támogatást jelenthet. Érdeküket hosszú távon az szolgálná, ha lakásaik energiahatékony korszerűsítésére hozzáférhetnének olyan állami támogatásokhoz, melyeknek anyagi fedezetét a kvótakereskedelemből származó bevételek elvileg biztosítják – a gyakorlatban viszont eltűnnek.
Az energiatakarékosság ösztönzésére a távfűtéses lakásokban is meg kell teremteni az egyedi mérés lehetőségét, ami serkentőleg hathat a tudatos energiafelhasználás és a takarékossági beruházások (szigetelés, nyílászárócserék) elterjedésére.
Kijózanító adatokkal szembesít a Knauf Insulation tegnap nyilvánosságra hozott vizsgálata is: a jelenlegi állami támogatás mértékét figyelembe véve 30 évre lenne szükségünk ahhoz, hogy a mai követelményeknek megfelelően hőszigeteljék a lakásokat – hőszigetelt lakásokkal viszont évi 472 milliárd forintnyi földgázt takaríthatnánk meg. Emellett ha a családi házaknak csak tizedét hőszigetelnék évente, akkor 80 ezer ember jutna munkához 10 éven keresztül.
A Lehet Más a Politika szerint ezért a kvótakereskedelemből származó magyar bevételeket maradéktalanul a lakások energiatakarékos átalakításának támogatására kell fordítani. Ezzel Magyarország többszörösen nyerne, hiszen
- javulna az épületek energiahatékonysága, így jelentősen csökkenne a fűtésre felhasznált gáz mennyisége
- csökkenne a széndioxid kibocsátás egy főre eső értéke (jelenleg átlagon felül teljesítünk az Európai Unióban)
- csökkenne Magyarország gázfüggősége
- munkahelyeket teremtene az építőiparban, amely a szektornak egyben a válságból való kilábalást jelentené.
A minden szempontból leghatékonyabb energiatakarékosság mellett a megújuló energiaforrások háztartási és hálózati energiatermelési részarányának növelését is támogatni kell, az adókedvezményeknek inkább erre a szektorra kell irányulniuk. Ezen intézkedések eredményeként létrejöhet Magyarországon egy olyan zöld gazdasági szektor, mely a jövő gazdaságának alapja.
Az LMP azt kívánja elérni, hogy széles körben elérhető, energiahatékonyságra ösztönző és átlátható támogatási rendszer alakuljon ki, ezért továbbra is támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanjának javaslatát egy elkülönített klímavédelmi alap létrehozására. Ennek érdekében a párt tárgyalásokat kezdeményez a környezetvédelmi tárca, a pártok és a zöldombudsman részvételével.
A párt felülvizsgáltathatná a KÁT (kötelező áramátvétel, vagy ilyesmi) rendszerét is, hisz az áramáron keresztül mindenki támogatja a távhőt előállító erőműveket, melyek száma egyre nő. Az eredetileg zöld energia előállítókat támogatni hivatott rendszerbe bevették azokat a gázturbinás erőműveket is, akik a lakosság ill. közintézmények távhőellátásához termelnek hőt.
Így aztán az a csúfság esett, hogy mikozben az áramtőzsdén közel felére estek az árak 2009-ben,itthon folyamatosan nőnek az árak a KÁT-ra hivatkozva.
Decemberben a Parlament a tetejében olyan törvényt fogadott el nagy-nagy egyetértésben (kampány az olcsóbb távhővel), hogy a KÁT rendszeréből kikerülők újabb hosszabbítást kaphatnak (az Energia Hivatal listája szerint már nem járna, de új szempontokat berakva, újra kell vizsgálni a jogosultságot).
A minap fenyegetőzött is az erőmű lobbi, hogy drágulni fog a távhő ((akár 50%-kal is) azoknál, akiknél a termelő nem lesz KÁT kedvezményezett.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=128050
Eszméletlen, ami hazánkba megy! Az energia termelőknek és szolgáltatóknak annyira ki van nyalva a hátsója, hogy hihetetlen!
(
átláthatóság!
Magyarországon is van a Makóihoz hasonló Gázmező !
Jó lenne ha kitermelnénk !
Ha a magyar bankok jobb feltételekkel adnának hitelt,akkor a kamatok is oda mennének !
Úgy látom , hogy még az Önkormányzatok zöme is Külföldi bankokhoz megy , a kedvezőbb feltételek reményében .
Jó cikk !
Kampányba vele !
Sokan tudják, hogy igazat mond energia ügyben az LMP, de olyan sokat egyik eddigi párt sem tett még !
A közvilágítást is fokozatosan lehetne LED-esre cserélni Uniós pénből
A makói gázmezőről úgy hírlik, hogy ugyan sok gáz van ott, de nagyon mélyen, és nem érdemes kitermelni.
+ egy kérdés a távhővel kapcsolatban, kicsit laikusan:
Ilyenkor télen látszik a lakótelepeken, hogy bizonyos sávokban leolvad a hó, hát ez ott van, ahol távhő-vezetékcsövek mennek a föld alatt tán több méter mélyen. Nem lehet, hogy azokat is ki kéne cserélni, és nemcsak a lakókat kapacitálni, hogy szigeteltessék a lakásukat?
Ez persze laikus felvetés fogalmam sincs, hogy ily módon mekkora hőveszteség képződik a lakásokhoz képest.
@csipcsirip: én úgy tudom, hogy a Magyar Energiahivatal felülvizsgálja (értsd: megszünteti) a KÁT-okat, ami a távhő árának további növekedéséhez vezethet. A kapcsolt erőművek elméletben nagyon jól működnek, de Magyarországon irreális áron termelnek áramot.
@dan: igen, vannak ilyenek, ha a járda alá tették, akkor télen nem is nagyon kell havat lapátolni. Cserébe ha mégis le akarnák szigetelni, akkor a járdát kell felbontani. Láttám már olyat, hog yleszigetelték, meg olyat is, hogy állítólag leszigetelték ugyan, de következő évben sem kellett havat lapátolni. A távhő egyrészről drága Magyarországon (nemzetközi összehasonlításban, és nem azért, mert máshol eurómilliárdnyi állami támogatást tolnak bele), másrészről pedig durván túlhasználjuk.
@z.p.e: én úgy tudom, Budapesten volt egy komoly modernizációs program: ahogy emlékszem, a főváros és az ELMÜ amikor megcsinálta a közös közvilágítási céget, akkor lámpatípus alapján kapott finanszírozást (évente x ezer forint, ezért kapja az áramot és 72 órán belül kicserélik, ha kiég) és nem volt benne, hogy energiatakarékosabb lámpákat kell betenni, hanem maradhat mindig minden a régiben. Ez tudomásom szerint megváltozott és most már energiatakarékos lámpákat használnak, de nem tudom, hogy ez mennyire valósult meg (értelemszerűen az ELMÜ a magas áramfogyasztásban érdekelt). A LED-es köztéri lámpákról nem tudok sokat, külföldön sem nagyon láttam még, hogy az útpálya megvilágítására használták volna (járdamegvilágításra használják pl. a Deák téren), de itt súlyos információhiányban szenvedek.
Egyetértek a cikkíró feltételezésével, hogy egy csökkentett áfa az energiaszektorban a felhasználói oldalon nem gyakorolna elég ösztönző erőt egy ésszerű energiafogyasztási kultúra kialakításához. A mostani felállás mellett is sokunk azt hiszi, rövid nadrágban, pólóban, 30 fokos nappaliban és hálószobában átizzadni a telet nem számít fényűzésnek, hanem sokkal inkább alanyi jogon megkövetelhető szolgáltatás.
Amikor viszont a lakások hőszigeteléséről beszélünk, jó lenne alaposabban megvizsgálni, kinek a statisztikáit alkalmazzuk alátámasztásként, pl. ha a fenntarthatóságot tartjuk szemelőtt, mennyire hiteles cégről van szó.
Először is hadd szögezzem le az ide vonatkozó szilárd álláspontom: a köznyelv felkapott és félrevezető szóhasználata ellenére valami (vagy valaki az életmódjával) vagy fenntartható vagy nem az. Átmenetek sokasága persze létezik és ezeket nevezhetjük többé vagy kevésbé környezetbarátnak, de olyan nincs, hogy fenntarthatóbb. (Anélkül, hogy ezotériába csapnék át, ez bizony nagyon hasonló az élet és halál közti különbséghez, mert hiszen a haldokló is él még…)
Az ipar szereplőinek kicsitől a nagyig arra a szintre kell végre felnőniük, ahol minden a fenntarthatóság abszolutumából indul ki. Ez a folytonos jobbítgatás, mérgezőanyagok és egyéb környezeti terhek csökkentgetése nem visz minket elég gyorsan előrébb. Jónak kellene végre lenni, nem csak kevésbé rossznak!
Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert a cikkben említett Knauf Insulation céget és partnereit kissé tüzetesebb szemlének vetve alá azt találni, hogy a forgalmazott szigetelőanyagaik gyártása során is csak a fentiekhez hasonló kozmetikázásokat alkalmazzák, csűrik-csavarják a szépnek hangzó tisztasági ajánlólevelüket, de garanciát a 100%-os természetes eredetre, tökéletes ártalmatlanságra már nem mernek kimondani.
Tény és való, az anyagaik jobbnak tűnnek a \”hungarocellnél\” (polisztirol habnál), amivel például a lakóhelyemhez közeli Szeged panelházait igyekeznek hatalmas önkormányzati erőfeszítéssel bepólyálni, kb. 20 cm vastagon. Állítólag Svábföldön ez utóbbi technológiát már a 60-as évek óta nem alkalmazzák annak légúti megbetegedéseket, asztmát, allergiát kiváltó hatásai miatt. El lehet képzelni, hogy az ilyen lakásokban olyan érzete van az embernek, mintha egy nejlonzacskóba bugyolálná magát: meleg ugyan, de az élő szervezetek hamar bomlásnak indulnak benne… Ja, sétált már a kedves olvasó frissen pólyázott épületek állványzata mellett, ahol megannyi apró golyócska kergetődzött a szellőben? Talajlazító kertiföld adaléknak jobbat is el tudok képzelni.
Tanyán lakom és fáj azt látni, hogy évről évre milyen hatalmas mennyiségben rohadnak a mezőkön a különböző méretű szalma- és szénabálák, hogy a juhok gyapját elégetik vagy a szemétbe dobják, a nádrengetegeket nem kezelik, ugyanakkor belvíztől \”szenved\” az Alföld, stb. Az ésszerűtlen gazdálkodásunkat kellene tehát a visszájára fordítani, racionalizálni és máris a természetes anyagok gazdag tárházával találjuk magunkat szembe, amelyeket kellő kreativitással helybeli vállalkozók nemkevés munkahelyet biztosítva maguknak szigetelő elemekké dolgozhatnak fel. Tévedés azt hinni, hogy ezeket városban nem lehetne felhasználni. Sokuk önmagában is viszonylag tűzálló (pl. egy kellően tömörített szalmabála), de ha lángra is lobban, garantáltan nem fog rákkeltő füstgázokat kibocsátani. Hang és hőszigetelésük lenyűgöző, ráadásul LÉLEGEZNEK!
Kívánom, ez legyen az új irány!
Az előző hozzászólásomat kiszűrtétek?
A közvilágítás az utolsó, ahol energiatakarékosra kell cserélni, a reggeli-esti órákat leszámítva ugyanis Paksról mennek, amit nem lehet csak úgy fel-le rángatni. Ha már szóba került, kiderült végre, hogy áll a párt az atomenergiához? Kerestem róla, anyagot, de nem találtam. Azt megértem, hogy tavaly júniusban még vitatkoztatok, de most már nincs két hónap se, valamit virítsatok.
Az atomenergiához való viszony engem is érdekelne. Véleményem szerint az atomerőmű bővítése és egy tárolós vízerőmű létesítése segítene nagyon sokat. Az éjjel termelt atomos árammal felnyomnánk a vizet a tárolóba, nappal leengedve meg pörgetné a turbinát. Folyamatosan ki lenne terhelve Paks nulla CO2 emisszió mellett, a villanytermelés pontosan az igényekhez lenne igazítható és a mi nagyon fontos: nukleáris fűtőanyagot kb.15 országból vehetünk, nem egynek lennénk kiszolgáltatva.
Persze ehhez fel kellene tölteni vízzel egy völgyet valahol ÉK-Magyarországon, ami a Zengő-Tubes történet ismeretében elég irreális elképzelés, de az is biztos hogy kevesebb piszok kerülne így a környezetbe mint amit a bazsarózsák jelenleg semlegesítenek
A hazai anyagokkal-munkaerővel megoldott energiahatékonyság növeléssel pedig messzemenően egyetértek!
A tömegközlekedés fejlesztése még sokat jelentene, mert ebből jelenleg csak a tömeg van meg…
-ha egy kézben lenne a vasúti és a közúti személyszállítás, akkor nagyon gyorsan kiderülne hogy hol van párhuzamosság és hol-melyik az optimális,
-sűrűn járó, kulturált trolik, villamosok (villannyal megy, teccik érteni) és gázüzemű buszok sokat dobnának a Bp-i légminőségen,
-az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésében még óriási lehetőségek vannak.
Végezetül elárulom, hogy egy távhőcégnél dolgozom és a járdán olvadó hó az egyik leggyakoribb kifogás. Nos, nem az a lényeg hogy abszolút értékben mennyi hő szökik el (persze nem mindegy ez sem) hanem hogy az A-ból B-be szállított hőmennyiségnek ez mekkora része. Ha 10 gnú kel át a folyón és hármat elkapnak a krokodilok az 30%-os veszteség és véres a folyópart. Ha 150 megy át és abból is hármat emelnek ki akkor is véres a folyópart, de ez 2%-os veszteség.
Alapvetően igaz hogy erőműben, fűtőműben jobb hatásfokkal termelik meg a hőt mint az otthoni kazánban, de a szállítás során ez az előny elveszhet/elveszik. Viszont nem mindegy hogy az égéstermék a város szélén 100m magasan áramlik ki vagy a negyedik emeleti ablak magasságában a lakótelep közepén. Ez olyasmi mintha minden lépcsőház ásna magának egy 10×10-es emésztőgödröt. Közegészségügyileg ezzel lenne egyenértékű ha tömegesen levállnának a fogyasztók.
Az ár egy másik kérdés, szívesen mesélek arról is- ha valakit érdekel szóljatok!