Veszélyes lehet a génmódosított krumpli!
Egyik első döntéseként az új Európai Bizottság kedden – 12 év után először – engedélyezte egy új genetikailag módosított élelmiszernövény termesztését az Európai Unióban. Az új burgonyafajta azonban olyan gént tartalmaz, amely egyes antibiotikumokat hatástalanít, súlyos egészségügyi kockázatokat idézve elő ezzel. Az LMP azt kéri a kormánytól, tegyen lépéseket az új burgonyafajta hazai betiltásáért és a döntés uniós jóváhagyásáért.
A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz, így a termelésbe vonásának súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az ilyen gének használatát a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség is kiemelkedően kockázatosnak tartja, az új fajtával kapcsolatban pedig még az általában GMO-párti Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban is heves viták folytak.
A Lehet Más a Politika felelőtlennek és károsnak tartja a Bizottság döntését, amely alapján Magyarországon is lehetőség nyílik a génkezelt burgonya termesztésére. Magyarország környezeti, egészségügyi és a gazdasági érdekei is azt kívánják, hogy hazánkban ne jelenjenek meg a génkezelt növények.
Ezt fejezi ki az az általános konszenzus is, amellyel tavaly a hazai civil szervezetek, pártok illetve kormányzati szereplők kiálltak egy Európában engedélyezett, génmódosított kukoricafajta hazai termesztésére vonatkozó tilalom meghosszabbítása mellett. Éppen egy éve született meg az a Magyarország számára kedvező döntés, amely a termesztési moratórium fenntartását tette lehetővé számunkra.
A mostani bizottsági lépéssel Magyarország génmódosítás-mentessége került veszélybe. Az LMP ezért arra kéri Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József földművelésügyi és Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a most engedélyezett burgonyafajta hazai betiltása és a magyar tilalom európai jóváhagyása érdekében.
A felmérések szerint a magyar lakosság 70 százaléka ellenzi a génmódosított növények hazai megjelenését – ezt a többségi véleményt pedig egyetlen döntéshozó vagy politikai erő sem hagyhatja figyelmen kívül. Az LMP határozottan kiáll Magyarország génmódosítás-mentességének fenntartása mellett, és erre kéri a kormányzatot is.
Nem bír az emberiség magával.
Előbb-utóbb fegyverek nélkül is kinyírja magát.
Az EU meg nagyon kétszínű. A klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, meg egészséges ivóvíz biztosítására pénzt áldoz, és kötelezettségeket ír elő, stb., ugyanakkor a verseny mendenek fölé helyezésével, a nagy mamut cégek bábjává válik, és ennek rendeli alá a saját szabályozását (ami persze mindenkire köteezővé válik a tagság révén).
Nem vagyok egy nagyon zöld valaki, sőt, kezd idegesíteni, hogy már az állatoknak több konkrét joga lesz, mint egy embernek (x m2 lakóterület, ételminőség megszabása, bánásmód), de az nagyon nem tetszik, hogy a nagyipari növénytermesztés hova kezd fajulni.
A zöldségek, gyümölcsök, húsok így is egyre íztelenebbek és most még ezek a mesterséges gének is benne lesznek, aminek az évtizedek, emberöltők múltáni hatása ismeretlen.
Az EU mezőgazdasági adottságai nagyon is jók, az összes tagállamot el tudnák látni zöldséggel gyümölccsel. Mindenki az adottságainak megfelelővel. De itt már annyira feje tetejére állt a világ a fene nagy verseny miatt, hogy előfordulhat az a nonszensz, hogy a spanyol narancsot exportálják, otthon meg veszik Marokkóból. Sok teteje van.
Szóval, hajrá LMP a természeti adottságokra épülő gazdálkodásért való harcban! Remélem ezeket a dolgokat túlzásba vivés nélkül tudjátok képviselni!
off
+ a KÁT rendszer felülvizsgálatát itthon, mert legutóbb az Energia Hivatal azt mondta, hogy a tavalyi 53Mrd Ft után, idén 70Mrd-ra fog rúgni az erőműveknek (zöme földgázzal működik) támogatásként fizetendő összeg.
A dologhoz hozzátartozik, hogy az “Amflora” művésznevet használó burgonyát kizárólag ipari célokra engedélyezték és a módosítás miatt a burgonya ehetetlen.
http://www.nytimes.com/2007/07/24/business/worldbusiness/24spuds.html?pagewanted=2&_r=1
az ehetetlen azt azt jelenti hogy nem lehet megenni rósebliként vagy azt hogy a belőle előállított keményítőt sem lehet később “élelmiszerekhez” adagolni?
A kettő nem ugyanaz viszont mindkétszer megeszed
Nem terveztek a levélíráson kívül valami más nyomásgyakorlást, hogy megakadályozzuk a GMO növények magyarországi elterjesztését? Ne hagyjuk, hogy most már az egészségünket is veszélyeztető növényeket kelljen fogyasztanunk. Ha maradunk GMO mentes övezet, ez hosszabb távon kimondott előnyt jelent a magyar mezőgazdaságnak és űgy gondolom ezért mindent meg kell tennünk! A témában ha aláírni kell vagy aláírásokat gyűjteni, számíthattok rám!
Mindent meg kell tenni a GMO növények ellen – bár sajnos ez nem magyarországi kérdés, mert nem tudunk védekezni ellene akkor, ha pl Ausztria beenged GM fajokat, a pollenek nem tartják tiszteletben az országhatárokat. Egységes EU fellépést a Monsanto ellen! Remélem az LMP támogatja ezt teljes mellszélességgel (úgy tudom igen).
@Németh András – a probléma gyökere az, hogy ha a GMO ipari növényeket beengeded, utána nem lehet megállítani a folyamatot (az ipari célra termesztett növényekből át fog terjedni az élelmiszer-alapanyagokba, vagy az állati takarmányon keresztül az emberi táplálékláncba).
Hangos, egybehangzó NEM-et kell mondani az egész GM témára úgy, ahogy van, és nem szabad semmilyen kompromisszumba belemenni.
MONSANTO GET OUT OF EUROPE.
Yeamon
“(az ipari célra termesztett növényekből át fog terjedni az élelmiszer-alapanyagokba, vagy az állati takarmányon keresztül az emberi táplálékláncba).”
(emit leírtál csupán fikció, de tételezzük fel, hogy így történik)
Mi fog akkor történni?
Az nem zavar, ha két, a természetben is jelenlevő fajtát kereszteznek a magasabb terményátlag, kártevő rezisztencia, kisebb vízigény miatt, csak az, ha ezt tudományos háttérrel teszik?
Én ilyen kategorikusan nem vetném el a GMO-t, ha a serpenyő másik oldal a világ (még) exponenciálisan növekvő népességét kell élelemmel ellátunk.
A GMO elméletileg hasznos is lehet, a természetben elvileg ilyenek létrejöhetnek mutációval is, de mivel nem ismerjük a génmanipuláció minden okozatát, ezért sokkal több a kockázata, mint a belőle származó esetleges nyereség. A GMO iparjogvédelmi aggályokat is felvet: az adott génmanipulált élőlény a szabadalmi jogon keresztül magántulajdon, szabadalmi oltalom védi: a termett vetőmagokat nem használhatjuk fel szabadon, minden éven meg kell venni azokat újra meg újra. Mivel a pollenjeik nagyon könnyen terjednek, az iparjogvédők ki is terjeszthetik akár olyan területekre is hatósugarukat, ahol nem akarnak GMO növényeket termeszteni, azután jogdíjakat szed(het)nek törvényi háttérrek megerősítve. Lawrence Lessing Szabad kultúra című könyvében erről is szó van: http://www.szabadkultura.hu/
Nem tudna valaki felvilágosítást adni, hol lehet megnézni, hogy áll a kopogtatócetli gyűjtés? Érdekelne hol jön majd össze a kellő mennyiség.
“A dologhoz hozzátartozik, hogy az “Amflora” művésznevet használó burgonyát kizárólag ipari célokra engedélyezték”
Nem teljesen… A lobbi tovább is szeretne menni:
“But a second dossier from BASF — one that received a positive review from the food safety agency, but has not yet come to a ministers’ vote — involves using leftover Amflora pulp from starch production for animal feed.”
Ezért szükséges az összes GMO-termék teljes tilalma az egész világon! Takarmányként ki tudja, milyen károsodásokat okozhat ez GMO-krumpli – végfogyasztóként az emberi szervezetben is!
petercs
Nem hiszem el, hogy évtizedes kutatások során nem lehet figyelemmel kísérni többek között az állati szervezetre gyakorolt hatását, ha egyáltalán van ilyen.
Miért kell csuklóból azért elutasítani valamit, mert modern?
Erről az állítólag antibiotikum rezisztenciáról van valakinek forrása? (általánosságban is jó lenne, ha az LMP ezekhez a tudományosnak beállított nyilatkozatokhoz mellékelne forrást)
Nem találtam sehol.
@hülye_informatikus: Egyetértek abban, hogy forrást illene feltüntetni [itt speciel szerintem a megfelelő források fel voltak tüntetve a két .pdf formájában] és abban is, hogy nem kellene “csuklóból” elutasítani. Mert nagyon sok dolog van amit köszönhetünk a tudománynak. Persze sok hátrány is volt, de ez nem azt jelenti, hogy rossz. Programozó vagyok sok-sok éve, de tudom, hogy ha ez a szakma nem lenne, akkor valószínűleg (mondjuk a középkorban) “kötélen” végezném, mint bűnöző vagy mint felkelést szító.
Itt most nekem a két linkelt dokumentum megfelelő volt arra, hogy megtudjam amit szerettem volna és utána kereshessek az interneten.
(lehet célszerűbb lenne a végén kigyűjteni a linkeket, mert úgy egyszerűbb lenne átnézni a forrásokat)
Támogatni nem támogatom én sem ezt a GM terméket, de megjegyzendőnek tartom az EMEA [2. pdf] első bekezdésének utolsó mondatát miszerint:
“”"
In its opinion on the application for placing on the market of the genetically modified potato EH92-527-1, the GMO Panel of the European Food Safety Authority (EFSA) concluded that the use of nptII as a selection marker does not pose a risk to the environment or to human and animal health.
“”"
Nem jelent egyértelműen veszélyt a technológia, amit használták. De jelenthet, mint azt később leírták nagyon szépen részletesen) az ahogy használták és ahogy kinéz a krumpli meg hasonló dolgok [sajnos vagy nem sajnos nem vagyok sem biológus sem gyógyszerész sem kémikus így nem volt számomra teljesen tiszta az egész a sok kanamycin és barátai]. De ami (szerencsére) nem maradt ki az interneten megjelent cikkekből: lehet. Tehát: veszélyes _lehet_ a génmódosított krumpli
Textiliparban és papírgyártásban való felhasználásnak nem vagyok ellene. [mellette szóljon, hogy inkább ebből legyen papír, mint az Amazonas másik feléből]
De se nem állati takarmányként sem pedig bárminemű élelmiszer-ipari termékként vagy annak alapanyagaként nem engedném forgalomba. Az engedélyezett területeken pedig felügyelet és engedélyek mellett.
/* Mellékesen megjegyzem, hogy én a textilipart sem értem, hiszen nekem valahogy nem 2 hónapig jók a ruháim mégis akkora az előállítási mennyiség, hogy minden ember minden nap 4x átöltözhetne belőle… =O */
Általam ajánlott még [ Németül (is) tudóknak ]:
http://de.wikipedia.org/wiki/Amflora
Aki nyomon akarja követni:
http://news.google.com/news/search?um=1&cf=all&ned=us&hl=en&q=Amflora&cf=all&scoring=n
A magyar híreket pedig:
http://news.google.com/news/search?um=1&cf=all&ned=us&hl=hu&q=Amflora&cf=all&scoring=n
yitsushi
Ennél mélyebbre én sem tudok menni, jó lenne, ha ide találna egy szakember.
Ha a napi szintű felhasználását még nem is támogatom, a hazai – akár államilag finanszírozott – kutatások elindulását mindenképpen.
Azt gyanítom, hogy a hosszútávon lesz létjogosultsága a GMO-nak, ezért nem feltétlenül kellene elvetnünk.
@ hülye_informatikus:
Hosszútávon igen, de muszáj eltelnie 1, de inkább 2 emberöltőnek ahhoz, hogy kiderüljenek a pozitív és negatív hatások.
Számomra a legaggasztóbb a Monsanto profitorientált, erőszakos nyomulása (lobbitevékenység a harmadik világban), amely nemhogy nem veszi figyelembe ezt a hosszabb kifutási – tapasztalatgyűjtési, kutatási – időt, hanem már a technológia kiforratlan fázisában saját rövid távú érdekeit érvényesíti. Olyan brutális Jogi és technológiai eszközökkel, mint az indiai farmerek beperelése, és a killer gén.
Ezek egész egyszerűen nem védhetőek, a káros környezeti és társadalmai hatásaik beláthatatlanok már most, amikor még nem is beszélhetünk általános elterjedésről:
http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/3855517.stm
A GMO egy perspektívákkal bíró ágazat, de minden eszközzel el kell kerülni, hogy egy ellenőrizhetetlen részvénytársaság határozza meg az agendát.
[hülye_informatikus]!
Az antibiotikum rezisztenciáról írok pár szót. Remélem közérthető lesz…legalábbis próbálok az lenni
A génmanipuláció alapjául a homológ rekombináció szolgál (magyarul hasonló szekvenciájú DNS-ek egymással kölcsönhatásba kerülve kicserélődhetnek). A nekik hasznos gént egy pozitív szelekciós markerként szereplő kanamycin vagy neomycin rezisztencia génnel is ellátják (a neomycin “divatosabb”). Erre azért van szükség, hogy neomycines környezetben tenyésztve csak azok a sejtek képesek megélni, amelyekben létrejött a gén beépülése.
De nem csak a fentebb említett homológ rekombinávióval, hanem integrációval (véletlenszerű beépüléssel, ami nem a célzott génen történik) is beépülhet a gén. Erre egy másik szelekciós markert használtank. Ez általában egy vírus génje (pl. herpeszvírus timidinkináz génje, ami ganciklovirrel elpusztítható). Ez a negatív szelekció elvén működik. Ha homológ rekombináció történik ez a timidinkináz gén szabad vektorba kerül és később eltűnik a sejtekből, így ganciklovirre rezisztens lesz. Ha integráció történik a genom része lesz és ganciklovirrel elpusztítható.
Szóval ezeket a génmódosított sejteket (esetemben) neomycin és ganciklovir jelenlétében tenyésztik és ami életben marad az lesz a megfelelően módosított.
Remélem közérthetően fogalmaztam meg a mechanizmusát.
Errol a fajtarol a legfontosabb infokat egy kis guglizassal barki konnyen megtudhatja, en is igy tettem, mert oszinten szolva nem is hallottam eddig rola (pedig van némi kozom a novenyi biotechnologiahoz). Legalabb par infot az LMP is beirhatott volna a cikkbe, es nem kizarolag riogato kulcsszavakkal tuzdeli meg. Vagyis hogy ezt a fajtat ipari celra akarjak hasznalni, ugymint papir-, textil-, ragasztoipar, mert tiszta amilopektint termel a ketfele szenhidratbol allo, termeszetes kemenyito helyett (gondolom, az amiloz-szintezis utvonalat kiutottek). Az amiloz es az amilopektin szetvalasztasa az iparnak sok tobbletkoltseg, energia, stb. Igy pl. pozitiv hozadeka a dolognak, hogy kevesebb energiat, vizet, esetleg vegyszereket hasznalanak a gyartas soran.
Az antibiotikum rezisztencia a masik tulajdonsag, ami “ballasztkent” benne van a novenyben, ez kizarolag szelekcios markerkent funkcionalt a transzformacios munka soran, es utana mar nincs ra szukseg. Ahogy mar hippy is irta, valamifajta szelekciora viszont szukseg van az eloallitas soran, maskepp nem lehetne kihalaszni a transzformalt sejteket a sokkal nagyobb aranyban jelen levo nem transzformalt sejtek kozul. Igazibol nagyon sokfele szelekcios modszer van (amivel ekulonithetok a transzformalt es nem transzformalt sejtek). Pl. szinreakciot ado un. riporter genek, vagy olyanok, amik metabolikus elonyt adnak a sejtnek, pl. mannozt tudnak cukorkent hasznositani (mig a tobbi sejt nem tud). Ezekkel is ki lehet valogatni a transzformansokat, de valamiert (en sem tudom miert, talan mert a legegyszerubb/olcsobb modszer) az antibiotikum (ab)-rezisztencian alapulo szelekcio a leggyakrabban hasznalt. Vagyis inkabb az lehet a helyzet, hogy amikor ezt a fajtat (es a mar elkeszult tobbit) elkezdtek fejleszteni, vagy 15 evvel ezelott (ha nem regebben), meg nem volt akkora a valasztek szelekcio teren, es ez volt az ismert/bevalt modszer. Azt is nagyon fontos lenne tudni, hogy manapsag a vilagon iszonyu sok kutato probal – pont a tarsadalmi aggalyok miatt – marker-mentes transzformansokat eloallitani, egyaltalan nem remenytelenul. Csak ra kell keresni a “marker-free transgenic plants” kulcsszora a pubmed-en, iszonyat mennyisegu cikk van… Az mas kerdes, hogy ami fajtak mara eljutottak az engedelyezesi proceduraban a vegso stadiumhoz, azok még sajnos nem ilyenek a fenti okokbol.
A GMO-szabalyozasnak a jovoben ki kellene kotni, hogy csak ab-marker (ill. lehetoleg mas markertol is) mentes novenyekkel “palyazhatnak” a cegek (de valami ilyesmi iranyelvek talan mar alakulnak/vannak is, ha jol tudom). Es akkor talan megoldona a problema egy kis resze legalabb. En ugyan nem hiszem, hogy az ab-marker genek tenyleg akkora veszelyt jelentenenek, mint azt az ellenzok szeretik hangoztatni, de ezt a tarsadalom valoszinu ugysem fogja elhinni soha, tehat ebbe az iranyba lehetne lepni.
Van egy nagyon jo, alapos review a Transgenic Research c. eleg nivos lapban a GM-novenyekben meglevo ab-genekrol mint potencialis veszelyforrasokrol (igaz, hosszu, de lehet mazsolazni is belole):
http://www.springerlink.com/content/d1g3n6888xw762x8/fulltext.html
Akinek ennyi adat es hivatkozas (ami a cikkben van) nem eleg bizonyitek… Es a tobbi ilyen temaju cikkrol meg szo se volt.
Az LMP altal belinkelt 2 db dokumentum foleg arrol szol, hogy ha bejutna az ab-rez gen az allatba/emberbe, ill. a belbakteriumokba, mert ugye foleg errol van szo, az milyen veszelyes (ill. az-e). De nincs szo arrol, hogy az is kerdes, h maga a bejutas valoszinusege mekkora (egy konkret kiserlet alapjan a fenti review-bol kb. 10E-17 /tiz a minusz tizenhetediken/…)
Egyetertek azzal, hogy a gmo nem csak szakmai kerdes, hanem elsosorban gazdasagi-politikai. Az teny, hogy Mo-nak egyertelmuen a gmo-mentesseg az elonyos gazdasagilag most, mivel az EU tobbseg az. Ezert most talan tenyleg butasag lenne elkezdeni beengedni. Es teljesen ertheto, hogy akarmelyik part ezzel tutira nepszerutlen lenne, ha tamogatna. De kisse arnyaltabban is lehetne a temahoz allni, meg minel tobb szakmai reszt vinni a vitakba illetve a nyilatkozatokba (pl. amikor az okokat soroljak, hogy miert ellenzik), ezzel talan az emberek fejeben is tisztulna a kaosz a temarol. Es az egyik legfontosabb dolog, hogy minden gmo-fajtat egyedileg szabad csak ertekelni – de ez persze igy is van az engedelyezesi folyamatban, csak a kozvelemeny agyaban nem. Mindegyik mas, egyedi eset.
Lehet sokmindenert jogosan tamadni a gmo-fajtakat, pl. hogy nincs ertelme adott orszagban termeszteni (mint a Bt kukorica nalunk), vagy ha taplaleknovenyektol venne el teruletet ipari celu gm-noveny (bar ez a nem-gm-re is ugyanugy igaz), ha nem csokkenne a vegyszerhasznalat az igeretek ellenere, ha tenyleg fennallna a pollennel valo szorodas veszelye, stb, stb. Ezert (is) tart tizensok evig az eljaras, mert ezeket szerintem tutira vizsgaljak.
Az nekem sem tetszik, hogy multik kezeben vannak ezek a fajtak, de amig ez a gmo-politika foleg Europaban, addig ez nem is meglepo. Ha az allam hajlando lenne penzelni a kutatast es par szabadalmi eljarast itthon, siman lehetne sajat fajtank, nem is egy.
A legfobb baj barmilyen (nem csak gmo) fajtaval sokkal inkabb a monokulturas termesztesi rendszer, ami Amerikaban pl. nagyon durva. Ez ellen viszont alig hallani tiltakozo hangokat tarsadalmi szinten, mint ahogy a tulzott antibiotikum- fogyasztas veszelyeivel kapcsolatban sem, ami pedig sokkal realisabb veszely.
Azért ez nem új fajta, 12 év után kaptak most az EU-ban engedélyt, és előtte is létezett. Valamint ezt a burgonyafajtát 5 évig még nem is termeszthetik Magyarországon, mert nem kaptunk és nem is kértünk rá kvótát. Ez ugyanis olyan ipari krupli, amiből étkezési keményítőt gyártanak, pl. Lengyelországban. Már megint hamarabb fejtettétek ki az álláspontotokat, mint utánanéztetek volna róla. A cikk ugyanis minden krumplit egy kalap alá vesz, pedig ez a krumpli nem az a krumpli. Ezt azért sajnálom, mert egyébként egyetértek a tiltással. Csak az a baj azt se tudjátok mit engedélyeztek most:)
“A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz”
Emlékeim szerint egy gén nem okoz rezisztenciát megevés útján, legfeljebb az általa kódolt fehérje okozhat bármilyen hatást (hacsak valaki nem akar szaporodni a burgonyával, de ez viszonylag nehezen kivitelezhetó, ha az illető nem egy másik burgonya).
Vagy a burgonya lesz rezisztens az antibiotikummal szemben? Lehet, h félreértettem.
@macskabagoly: Köszönöm és szerintem mindenkinek nagyon hasznos amit írtál. Nah ez az ami nekem hiányzott…
“”"
Akinek ennyi adat es hivatkozas (ami a cikkben van) nem eleg bizonyitek… Es a tobbi ilyen temaju cikkrol meg szo se volt.
Az LMP altal belinkelt 2 db dokumentum foleg arrol szol, hogy ha bejutna az ab-rez gen az allatba/emberbe, ill. a belbakteriumokba, mert ugye foleg errol van szo, az milyen veszelyes (ill. az-e). De nincs szo arrol, hogy az is kerdes, h maga a bejutas valoszinusege mekkora (egy konkret kiserlet alapjan a fenti review-bol kb. 10E-17 /tiz a minusz tizenhetediken/…)
“”"
És igen… Én azért voltam elsősorban az általam linkelt oldalakon, mert amit mást találtam azokból kb egy szót se értettem. (pont úgy, mint ahogyan @hippy szövegéből se sokat.)
@Niro: Ezt kifejtenéd bővebben? (Esetleg linkekkel)
/* Én meg azt hiszem maradok a programozásnál. ^_^ Ahhoz legalább értek. De örülök, @macskabagoly hozzászólásának. Azt támasztotta alá amit eddig is gondoltam és nagyon is jól érthető és tiszta gondolatmenettel.
@yitsushi: koszi
@True: igen, a burgonya lesz rezisztens, a fenti kommentemben leirtam, hogy miert van ez a gen benne. Amitol mindenki fel, hogy a gen a krumpli DNS-ebol valahogy (es ez lenne az egyik kulcslepes, ami pedig igen valoszinutlen) beepul az allatba/emberbe, ill. a belbakteriumokba – nem attol, hogy siman a megevett DNS fog a belben/gyomorban kifejezodni (=feherjet termelni, ami majd renzisztenciat okoz)… legalabbis remelem, hogy senki nem azt gondolja, hogy a gyomorban ez meg tudna tortenni..
Az altalad idezett mondat helyesen van megfogalmazva egyebkent, az elfogadhato, hogy nem irjak kulon oda, hogy a gen altal kodolt feherje, mert evidens.
Ez a fajta technológiai optimizmus tipikusan rövidlátó. “Most oldjuk meg a növekedő népesség élelmiszerellátását, aztán majd meglátjuk mi lesz.” Az ilyen gondolkodás elfelejti, hogy az emberi társadalom csupán egyik alrendszere a Föld ökológiai rendszerének, ilyen módon mérete nem növelhető a végtelenségig. (Megjegyzendő, hogy amúgy sem az élelmiszer jelenlegi mennyiségével van a probléma, hanem annak egyenlőtlen elosztásával.)
Ez a mentalitás úgy próbál meg kezelni egy pillanatnyilag felmerült problémát, hogy csak látszólag oldja meg azt, valójában továbbgörgeti abban bízva, hogy egy későbbi időpontban az addigra sokkal összetettebbé és nagyobbá duzzadt problémát az akkori technikával és tudással majd hatástalanítani tudunk. (Tipikus példa a közlekedés: a lovaskocsik korában attól féltek, hogy a közlekedés fejlődésével a lótrágya majd mindent beborít. Jött a benzin és az autó, ezzel a lótrágya ügye megoldódott, cserébe elszennyeztük a levegőt, aminek hatásait a légúti betegségektől a természeti környezet erodálásáig hosszasan lehetne sorolni.)
Nem az újítást kell elvetni, hanem az átgondolatlan, rövidlátó újítást.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/03/05/Tamadnak_a_mutans_krumplik/
Őszintén remélem, hogy az LMP méregzöld és deliberatív politikai vonala idővel két külön pártra hasad, és az előbbit elnyeli a jól megérdemelt süllyesztő.
Kkisszo
Nem erről volt szó.
Amennyiben egyértelműen bizonyítható, hogy nincs káros hatása az ökoszisztémára (ehhez kell az állami szabályozás), viszont növelhető a termelés, adott esettben kisebb környezeti terheléssel, akkor zárkózzunk el tőle csupán azért, hogy az ehhez hasonló riogatásokkal politikai tőkét lehessen kovácsolni?
“cserébe elszennyeztük a levegőt, aminek hatásait a légúti betegségektől a természeti környezet erodálásáig hosszasan lehetne sorolni.)”
Nézd meg légyszíves a várható élettartamot és az egészségben eltöltött évek számát a lovaskocsiktól a hibrid hajtás koráig.
“(Megjegyzendő, hogy amúgy sem az élelmiszer jelenlegi mennyiségével van a probléma, hanem annak egyenlőtlen elosztásával.)”
Jelenleg. Az viszont már látható, hogy a mezőgazdaság termelékenysége az eddig alkalmazott eszközökkel tovább alig növelhető, viszont a Föld népessége egy darabig még biztosan növekedni fog.
Alternatívaként persze ott van a születésszabályozás…
“Az viszont már látható, hogy a mezőgazdaság termelékenysége az eddig alkalmazott eszközökkel tovább alig növelhető, viszont a Föld népessége egy darabig még biztosan növekedni fog.”
Nagyon sokáig egyébként nem, a legtöbb jóslat kilencmilliárdra (és a század közepe tájára) teszi a tetőpontot.
Másrészt a harmadik világban most is tömegek halnak éhen, és bár lózungnak jól hangzó az, hogy csak az elosztáson kell változtatni (előre a globális szocializmusért, kicsiben is milyen jól működött), a rideg valóság az, hogy a szegény országok polgárai akkor tudnak megbízhatóan élelemhez jutni, ha meg tudják fizetni, az meg akkor lesz lehetséges, ha a jelenleginél olcsóbban, egyszerűbben, zordabb természeti körülmények között stb. lehet azt előállítani, erre meg a géntechnológia tűnik az egyetlen működőképes megoldásnak.
Steward Brandnek van egy remek előadása a témában, aminek a megnézését kötelezővé tenném minden technofóbnak (és utána feleltetnék belőle):
http://www.ted.com/talks/stewart_brand_proclaims_4_environmental_heresies.html
Ökopragmatizmus FTW.
Úgy látom, a többség hiányzott biológiaórán gimiben.
Amit megeszünk – tök mindegy, hogy hogyan termesztették – abból ugyanazok az aminosavak, szénhidrátok, stb. keletkeznek az emésztés során és szívódnak fel, mint a nem GMO kajákból. Tehát a szervezetet nem éri semmi, ha ilyet eszik. (ill. éri, jóllakik.)
A génmódosítás egyik célja, hogy a kórokozók (gombák, rovarkértevŒk, stb.) ne pusztítsák el a termést. Eddig ez ellen VEGYSZEREKKEL védekeztünk, több kevesebb sikerrel. Tudja-e valaki, hogy anno 30 év alatt hány tonna DDT-t evett meg az európai lakosság? És hogy ennek milyen hatásai voltak? (Pl. a férfi eredetü meddŒség arányának emelkedésére, stb..) És ez csak egyetlen szer.
Ésszel kéne azért végiggondolni, melyik a kisebb baj és hagyni a demagógiát a bringásokra.
Rezisztencia sem emberben, sem krumpliban nem alakulhat ki egy antibiotikummal szemben, kizárólag a BAKTÉRIUM képes rezisztenssé válni az ellene alkalmazott antibiotikummal szemben. Ebben a krumpliban egy olyan gén van, ami egyes baktériumokat képessé tehet erre. Mivel nem esszük meg, nem találkozik a bélflóránkkal, tehát a károkozás következménye minimális.
Honnan biztos bárki is a világ összes országai között egyre intenzívebbé váló élelmiszer kereskedelem közepette, hogy már eddig is nem evett egyetlen európai, így magyar ember génmanipulált élelmiszereket? Evett, sokat evett. Nem a túrista útján, hanem otthon.
Mindenesetre, tiltakozni lehet ellene.
“Rezisztencia sem emberben, sem krumpliban nem alakulhat ki egy antibiotikummal szemben, kizárólag a BAKTÉRIUM képes rezisztenssé válni az ellene alkalmazott antibiotikummal szemben. Ebben a krumpliban egy olyan gén van, ami egyes baktériumokat képessé tehet erre. Mivel nem esszük meg, nem találkozik a bélflóránkkal, tehát a károkozás következménye minimális.”
Ennél a helyzet sokkal viccesebb, a gént egy olyan baktériumból izolálták, ami jelen van az egészséges ember bélflórájában.
Tgr:
Ebben az esetben vegkepp nem ertem a hiszteria alapjat.
@Jim32:
azt lehet, hogy nem tanitjak gimiben biosz oran, hogy mi az antibiotikumok hatasmechanizmusa, es en sem vagyok gyogyszeresz, csak biologus, de az biztos, hogy a kanamycin prokariota feherjeszintezis gatlas utjan hat. prokariotak ugye a bakteriumok, de a novenyek kloroplasztisza is baci eredetu, es ezert nagyon is tud rajuk hatni a kanamycin. felveszi a gyokeren at a taptalajbol es szep lassan kampec. vagyis LEHET antibiotikum rezisztens (ill. ha nem raktak bele egy ab-rezisztencia gent, akkor alapesteben szenzitiv) egy krumpli, vagy barmilyen noveny. ha vegigolvasod a korabbi kommenteket (vagy mashol is tajekozodsz), lathattad volna, hogy pont ezert hasznaljak szelekcios agenskent a gmo-gyartas soran. (szelekcio = megoli a nem rezisztens sejteket.)
“…a szegény országok polgárai akkor tudnak megbízhatóan élelemhez jutni, ha meg tudják fizetni…” Tehát szerinted is jut(NA) elegendő kaja mindenkinek, de… gond van az árakkal. Akkor viszont egy közgazdasági problémát akarnak megoldani(?) génmanipulációval…
Vagy: Megoldásnak azt javaslod, hogy SOKKAL többet kell termelni, mint amennyire ténylegesen szükség van, és akkor zuhanni fognak az árak… Akkor viszont jobb is ha itt Európában nem foglalkozunk génpiszkált élekmiszer növények termesztésével, mert a mezőgazdasági termelésmár most is nagyon ráfizetéses…
@hülye_informatikus:
“Nem hiszem el, hogy évtizedes kutatások során nem lehet figyelemmel kísérni többek között az állati szervezetre gyakorolt hatását, ha egyáltalán van ilyen.”
Már hogy lenne benne évtizedes kutatás… A szabadalom csak 17 évig érvényes, addig kell belőle minél gyorsabban kihozni a profitot.
Ha veszélytelen lenne, akkor a gyártó simán köthetne egy olcsó felelősségbiztosítást, ami minden kárt fedezne a következő 100 évben. De mivel nem veszélytelen, ezért ezt nem vállalja senki.
@hülye_informatikus: “Amennyiben egyértelműen bizonyítható, hogy nincs káros hatása az ökoszisztémára”
Ezt sohasem lehet teljes bizonyossággal állítani.
Lehet hogy káros, csak nem vettük észre.
Lehet hogy káros, de sokkal tovább kellene tesztelni hogy észrevegyük (a rák pl. általában évtizedek alatt alakul ki).
Olyan ez mint a bug a szoftverben – az, hogy a tesztelésen nem találtunk hibát, általában nem azt jelenti hogy a szoftver hibátlan.
“Ha veszélytelen lenne, akkor a gyártó simán köthetne egy olcsó felelősségbiztosítást, ami minden kárt fedezne a következő 100 évben. De mivel nem veszélytelen, ezért ezt nem vállalja senki.”
Gondolom, mert a technológia teljességgel ismeretlen a biztosító-társaságok előtt.
Én sem ugranék bele egy olyan üzletbe, ami tökéletesen ismeretlen számomra.
“Már hogy lenne benne évtizedes kutatás… A szabadalom csak 17 évig érvényes, addig kell belőle minél gyorsabban kihozni a profitot.”
Ez szimplán szabályozás kérdése: kizárólag mélyreható vizsgálatok után lehessen szabadalmaztatni a növényt.
@macskabagoly
Nem vagyok gyógyszerész, csak orvos, tuti biztos igazad van abban, amit mondasz. Csakhogy én azt mondtam, hogy a krumpli nem fog REZISZTENCIÁT KIFEJLESZTENI az antibiotikum ellen, ezt a gént az ember ültette bele. Ha visszaolvasol (vagy utánanézel máshol
) épp ez a vita lényege.
Szerintem nincs baj ezekkel a növényekkel. 3 unokatesóm készült rekombináns DNS technológiával gyártott FSH-val történő stimulálás utáni lombik-beavatkozással. Tündér aranyos egészséges mindhárom. Persze, hosszú távon veszélyesek a szüleikre, de ők nem akarnak emiatt biztosítást kötni
“Gondolom, mert a technológia teljességgel ismeretlen a biztosító-társaságok előtt.
Én sem ugranék bele egy olyan üzletbe, ami tökéletesen ismeretlen számomra.”
No, hát pont ugyanezért nem akarok én sem beleugrani a GMO-ba.
Majd ami bizonyított máshol, 10 éve széles körben használják és egyátalán nincsenek vele gondok, azokat a fajtákat esetleg el lehet kezdeni óvatosan bevetni máshol is. Az első 10 évben legyen más a kísérleti nyúl.
“Ez szimplán szabályozás kérdése: kizárólag mélyreható vizsgálatok után lehessen szabadalmaztatni a növényt.”
Muszáj nekik az első adandó alkalommal szabadalmaztatni, amikor egyátalán felcsillan az esély hogy ez egy jó fajta vagy jó eljárás lesz, hogy megvédjék a később a tesztelésbe fektetett pénzt és energiát.
Már amennyit abba fektetnek… A gyógyszergyárak is csak a bevételnek csak egy pár %-át költik R&D-re…
“Már hogy lenne benne évtizedes kutatás… A szabadalom csak 17 évig érvényes, addig kell belőle minél gyorsabban kihozni a profitot.”
20 évig. Az engedélyezési eljárás meg 14 évig tartott, az épp másfél évtizednyi kutatás.
“Ha veszélytelen lenne, akkor a gyártó simán köthetne egy olcsó felelősségbiztosítást, ami minden kárt fedezne a következő 100 évben. De mivel nem veszélytelen, ezért ezt nem vállalja senki.”
Mivel semmilyen más gyártó sem köt ilyen biztosítást, és ebből mégsem következtetsz arra, hogy minden létező élelmiszer veszélyes és betiltandó, ez nyilvánvalóan olcsó demagógia a részedről.
Egyébként nem lenne sok értelme. A biztosítás lényege a kockázatközösség: azok, akiket a kockázat terhel, megosztják egymás között, és így ritka, de nagy károk helyett állandó, kicsi és jól számítható költségek vannak. A kockázat ebben az esetben a fogyasztókat terhelő egészségügyi kockázat, az egészségügy viszont már eleve kockázatközösségben működik, nincs miért ételbiztosítást bevezetni.
“Tehát szerinted is jut(NA) elegendő kaja mindenkinek, de… gond van az árakkal.”
Átlag hat másodpercenként hal meg egy gyerek élelmiszerhiány miatt (évente kb. ötmillióan). Szerintem erre nyugodtan lehet azt mondani, hogy nem jut elegendő kaja mindenkinek.
(Persze azt is lehet rá mondani, hogy nem jut, de csak azért nem, mert az élelmiszer elosztása a valóságban és nem az álmainkban történik, tehát nyugodtan ellenezhetünk bármit, ami reális esélyt jelent az éhség felszámolására. Szerintem ez egy végtelenül erkölcstelen hozzáállás.)
“Akkor viszont egy közgazdasági problémát akarnak megoldani(?) génmanipulációval…”
Ezzel azt szeretnéd mondani, hogy a termelés hatékonyságának javítása alkalmatlan eszköz közgazdasági problémák megoldására? Ha igen, az némileg meglepő, és bővebb kifejtést igényelne, mert azért a közgazdaság, mint a neve is mutatja, a gazdaságról szól, az meg jobbára a termelésről.
“Vagy: Megoldásnak azt javaslod, hogy SOKKAL többet kell termelni, mint amennyire ténylegesen szükség van, és akkor zuhanni fognak az árak…”
Az árakat alapvetően a használt technológia költségei határozzák meg. Persze a tömeges termesztés hatékonyabb, úgyhogy valamennyit csökkennek az árak, ahogy növeled a megtermelt mennyiséget, de a nem a végtelenségig. Éppen ellenkezőleg, a termékegységre jutó termelési költséget kell csökkenteni, erre pedig a géntechnológia az egyik legígéretesebb eszköz.
“Akkor viszont jobb is ha itt Európában nem foglalkozunk génpiszkált élekmiszer növények termesztésével, mert a mezőgazdasági termelés már most is nagyon ráfizetéses… “
Ld. fentebb, pont azért ráfizetéses, mert a méregzöldek (pszeudo)vallási alapon küzdenek a hatákonyabb termelést lehetővé tevő technológiák ellen. (Mellesleg hátradőlni a karosszékben és arra várni, hogy majd a köztudottan nagy számban jelenlévő afrikai géntechnológiai laborok egyikében fejlesztik ki az olcsó gabonát, megint csak nem az etikus hozzáállás csúcsa.)
@Jim32:
amugy a tobbivel egyetertek.
ugy tunik, felreertettem, amit irtal az elejen, bocs a reakcioert
es azert hadd tiltakozzak, nem minden bringas demagog, bar ertem, mire celoztal
Miért fél mindenki annyira a génmódosítástól? Miért mondjátok azt, hogy egészségtelen? Mert a magyar lakosság 70%-a ellenzi? Lehet, hogy ez a burgonyafajta nem a legtökéletesebb, de a génmódosításokkal, olyan növények érhetők el, amelyek, ellenállóbbak bizonyos kórokozók ellen (lehet rovar, gomba, gyomnövény, nematódák) így, amikor megeszed, nem kell attól tartanod, hogy beteg növényt eszel. (bár ezzel valószínű senki nem foglalkozik)
Egyébként LMP szimpatizáns vagyok és rájuk fogok szavazni!!!
A GMO igazán a nagyüzemi termelés esetén pl. Amerika, Kanada… gazdaságos, hogy egészséges e az csak hosszú távon derül ki. Tekintve hogy erről a szakemberek is csak vitatkoznak, nem kizárt hogy néhányan már egy egy nagyobb cég zsebében is vannak, egy nem szakmabeli átlag polgár képtelen megitélni reálisan.
Magyarország a kis mennyiségű, minőségi illetve bió termékekkel lenne egyedül versenyképes, ha a GMO bekerül az országba, nem csak a terményeket, de a környezetet is szennyezi, ennek megfelőlen a továbbiakban elveszitjük a lehetőséget hogy minőségi termékekkel, jó áron megjelenjünk a piacon.