Közismert személyiségek és szakemberek az LMP országos listáján

[ 52 ] 2010. március 26. péntek

Nyilvántartásba vette a Lehet Más a Politika országos listáját csütörtökön az Országos Választási Bizottság. A listát Schiffer András ügyvéd vezeti, őt követi Jávor Benedek biológus, egyetemi oktató, és az ugyancsak biológus Szabó Rebeka.

Az LMP országos listáján közéleti személyiségek, művészek, valamint elismert szakemberek is szerepelnek: Adamik Mária szociológus, gender-kutató, Balázsi Tibor az első szabadon választott Országgyűlés tagja, Bíró András alternatív Nobel-díjas polgári jogi aktivista, az Autonómia Alapítvány alapítója, Borbély Szilárd író, költő, Cserhalmi György színművész, az LMP volt EP-képviselőjelöltje, Fleck Zoltán jogszociológus, Foltányi Zsuzsa környezetvédő, az Ökotárs Alapítvány alapítója, Juga Veronika médiaszemélyiség, Lelkes Orsolya közgazdász, szociálpolitikus, az LMP volt EP-képviselőjelöltje, Meszerics Tamás történész, politológus, az LMP választmányi titkára, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, Szilágyi Ákos író, Ungváry Krisztián történész, Vári György irodalomtörténész, a budapesti 20. egyéni választókerület LMP-s országgyűlési képviselőjelöltje.

Kommentek (52)

Trackback URL | Komment RSS csatorna

  1. dr. gonzo szerint:

    Leírtad a kulcsszót : anyagi haszonszerzés ! mindenáron ! ( ha megnézed a követeléssel élők névsorát, rengeteg \”magyar\” név szerepel benne ! )

  2. Főn-x szerint:

    lol

    Látod???:)
    Csak egy szösszenet és utána zárom e témát.:)
    kártérítést kik is kértek???:)
    Nem az amerikás izraeliták?
    Itt magyarországon aszért a holokauszttagadás miatti felháborodáson és megkülönböztetésük elleni fellépéseiken kívűl,ilyet nemigen hallottan.
    Viszont ezzel kapcsolatban,vagyis kártérítésekkel kapcsolatban is,jogtudósok véleményére volnék kíváncsi,vagyis hanyadiziglen jogos egy ilyen követelés,hány alkalommal jogos az ilyen követelés benyújtása?
    A mindennapi élet területén található összes olyan kereskedelmi vagy állami feladatot ellátó egység felé hány alkalommal lehet e fordulni,avagy tömörebben,hányszor lehet úm. bevételszerző tevékenységet folytatni egy ügy kapcsán,ha kártérítést már több iziglen kapott egyes területekről?
    Ha a válasz ugyanis az hogy korlátlanul,akkor ez annyit jelent,hogy kezdve a fogpiszkálógyártól a az építőiparig minden szekció perelhető adott eseményért,s ha valaki ezt jól beosztja,akkor komoly bevételi forrása támad,mely viszont kártérítési jellege miatt adómentes.Viszont a szándék arra vonatkozólag hogy adott kor összes intézményét külön külön kártérítésre vonja (pl. nem afféle jogutód a csendőrségnek a rendőrség????),az azt jelenti,hogy nem a sérelem a lényeges adott kártérítést követelőnek,hanem az anyagi haszonszerzés.