Dorosz Dávid
1985 október 6-án született Budapesten a XIII. kerületben, ahol azóta is él. Édesapja, Dorosz Lajos mérnök-közgazdász, édesanyja Makk Katalin magyar-latin szakos középiskolai tanárnő.
Általános iskolai 4 évet követően, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-ÁJTK jogász szakán végzett cum laude minősítéssel. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen hallgató nemzetközi kapcsolatok szakon. Angol és német nyelven beszél.
Tanulmányai mellett, gyakornokként, több évet dolgozott egy ügyvédi irodában. 2006-2008 között egy online rádióban szerkesztett és vezetett kulturális illetve külpolitikai műsorokat. Emellett alapítója Humana nevű ifjúsági emberi jogi lapnak, ahol társadalmi kérdésekről ír riportokat. Hobbija az amatőr filmezés.
2009 óta a Lehet Más a Politika tagja. 2009 őszén a VIII. kerület időközi polgármester-választáson a párt kampányfőnöke, majd tavasszal az országos kampányban kampánymenedzserként dolgozott. 2010 áprilisában a budapesti területi lista 4. helyezettjeként jutott képviselői mandátumhoz.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság és a Nemzeti összetartozás bizottsága tagja |
Ertsey Katalin
1966-ban született, budapesti építész családba. Magyar-esztétika szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen 1992-ben, majd az újságíró szakmát sajátította el, amelyet nemzetközi tanulmányokkal, üzleti etika és esélyegyenlőségi szakértői oklevéllel egészített ki. 2003-ig különböző nemzetközi nonprofit szervezeteknél dolgozott tanácsadó és vezető pozíciókban, majd képviselővé választásáig az akadémiai és vállalati szférában kutatta, tanította és gyakorolta a vállalati felelősségvállalás (CSR) témáját.
Magyarországon többek között dolgozott a NIOK, az Autonómia Alapítvány, a United Way Magyarország, a Mott Alapítvány, a UNDP és a CEU Business School munkatársaként, 2005-től három éven át a Pannon CSR tanácsadója és alapítványának vezetője volt.
Külföldön az International Rescue Committee, a North-South Institute, a Canada World Youth szervezetek munkatársaként, és az Antwerpen – Európa kulturális fővárosa programban dolgozott. Képviselővé választása előtt saját alapítású cége, a Capilano Consulting keretében végzett szakértői, tanácsadói és oktatói munkát.
Önkéntes feladatai közé tartozott a magyar és a globális United Way kuratóriumi tagsága, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Alapítványának felügyelő bizottsági tagsága és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács munkabizottsági tagsága és további számtalan magyar civil szervezetben végzett tanácsadói, szakértői tevékenység.
A Lehet Más a Politika alapító tagja, 2010-ben a párt országos listájáról választották képviselőnek.
Ikerlányai, Milla és Szonja 2004-ben születtek.
A Fogyasztóvédelmi bizottság és a Külügyi bizottság tagja |
Jávor Benedek
1972. július 2-án született Budapesten. Nős, felesége múzeumpedagógus.
1990-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. 1991-1997 között az ELTE biológus szakának hallgatója, diplomáját ökológia szakirányon szerezte. Ugyanitt 2006-ban biológia tudományokból doktori fokozatot szerzett. Többször járt ösztöndíjjal külföldön,1998-ban a Brüsszeli Szabadegyetemen, 2007-ben Franciaországban, a Versailles-St.Quentin-i Egyetemen kutatott. 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének oktatója, de vendégoktatóként több más intézményben is tanított, így az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, ugyancsak az ELTE Társadalomtudományi Karán, A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen valamint a PPKE és a San Franciscoi Egyetem közös angol nyelvű környezeti menedzsment M.Sc. képzésén.. Az elmúlt tíz évben közel félszáz hazai és nemzetközi publikációja jelent meg. Az elmúlt 10 évben a civil szektorban is tapasztalatokat szerzett. 2000-ben a Védegylet alapító tagja, 2003-2008 között szóvivője és programvezetője is volt a természet- és erdővédelem, valamint a környezetpolitika területén. Jelentős szerepe volt a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézmény létrehozásában. 2009-ben kezdeményező szerepet játszott a veszélyes cianidos bányászati technológia hazai betiltásában.
2008-ban a Lehet Más a Politika, mint társadalmi kezdeményezés egyik alapítója, a 2009-es párttá alakulástól az LMP választmányi tagja, szóvivője. A 2009-es európai parlamenti választáson az LMP listáján a 23. helyen szerepelt. A 2010-es országgyűlési választáson az országos lista 2. helyezettje, budapesti listavezető, a budapesti 15. számú választókerületben egyéni jelölt. A budapesti listáról szerzett mandátumot.
A Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke |
Karácsony Gergely
1975 június 11-én született. 1995-2000 között az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében szerez szociológia egyetemi diplomát. 1995-2001 között a Széchenyi István Társadalomtudományi Szakkollégium tagja. 1995-1997 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán politikaelméletet tanult, majd 2007-ben az ELTE AJTK Politikatudományi Intézetében PhD fokozatot szerez.
2000-2006 között a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. Kutatásvezetője, majd 2007-től kutatási igazgatója. 2004-2008 között a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében egyetemi tanársegéd, 2008-tól egyetemi adjunktus. Szakterülete: választói viselkedés, politikai közvélemény, politikai kultúra, választási kampányok, választási rendszerek.
A Magyar Szociológia Társaság, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja, a Politikai Viselkedés szekció titkára. A Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány Választáskutatási Tématanácsának tudományos titkára.
2000 óta rendszeresen publikál a nyomtatott sajtóban (Népszabadság,HVG, Figyelő, Magyar Narancs, stb.), több tucat tanulmánya jelent meg akadémiai folyóiratokban, tanulmánykötetekben.
A 2010-es választási kampányban az LMP kampányigazgatója, a párt budapesti listájáról képviselőként bekerül a Parlamentbe.
A Kulturális és sajtóbizottság alelnöke |
Kukorelly Endre
Író, 1951. április 26-án Budapesten született. Nőtlen, Budapesten és Budakalászon él.
A budapesti Varga Katalin Gimnáziumba járt, 2 évig sorkatona, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-könyvtár szakos hallgatója volt.
1990-től a Magyar Napló, a Magyar Lettre Internationale és a Magyar Narancs szerkesztője (1994-től főmunkatársa) volt, 1992-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. A Kalligram című lap szerkesztője, a Magyar Íróakadémián kreatív írást tanít.
Tíz vers-, nyolc esszé- és rövidpróza kötetet, két regényt publikált, a Katona József Színház bemutatta színdarabját. Könyvei bolgár, francia, horvát, lengyel, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén fordításban is megjelentek. Többek között Weöres Sándor-, Crystal Vilenica-, Palládium-, Márai-, Erdélyi Magyar Írók Ligája- és József Attila-díjas, Babérkoszorús, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztjét.
A Sport- és turizmusbizottság tagja |
Mile Lajos
1958. december 14-én született Debrecenben. Egy Szatmár megyei kis faluban, Kisnaményban nőtt fel. Édesanyja, Hetey Erzsébet tanítónő volt, édesapja, Mile Lajos a helyi TSZ-ben dolgozott. Az általános iskola felső tagozatát, a körzetesítés miatt, Jánkmajtison végezte. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumába járt, 1977-ben érettségizett, majd fölvették a KLTE Bölcsész Karára, magyar-francia szakra, ahol 1983-ban kapta meg diplomáját. Tanított több gimnáziumban, Püspökladányban, Szerencsen, majd egy hét hónapos katonáskodás után Miskolcon. 1987-től a Herman Ottó Múzeumban volt irodalomtörténész.
1990-ben megválasztották képviselőnek az MDF színeiben. Dolgozott a Honvédelmi Bizottságban, később a Kulturális Bizottságban. Elnöke volt a Parlament kínai-magyar tagozatának. Az MDF B.A.Z. megyei elnöke volt. 1994-ben parlamenti mandátuma megszűnt. Alapítója volt a Magyar Demokrata Néppártnak, amelynek 1998-ban képviselőjelöltje is volt. 1994 és 1998 között tagja volt a B.A.Z. Megyei Közgyűlésnek. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. B.A.Z. megyei területi központját vezeti.
A Miskolci Egyetem Közgazdasági Karán “okleveles Európa szakértő” diplomát szerzett. Tanulmányai, kritikái, recenziói több folyóiratban megjelentek, publikációi pedig országos napilapokban láttak napvilágot, “Saját bőr” címmel könyve jelent meg.
Kistokajban él családjával, felesége Kisházi Edit, pedagógus, három fia, Ákos, Gergő és Balázs tanulmányaikat végzik.
Az LMP alapító tagja, korábban az Országos Választmány tagja és egyben szóvivője. 2010-ben az LMP országos listájáról bekerült a Magyar Országgyűlésbe.
Az Európai ügyek bizottságának alelnöke, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja |
Osztolykán Ágnes
1974. November 3-án született egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, Csengerben. Édesapja, Osztolykán Zoltán és édesanyja, Osztolykán Zoltanné, született Varga Róza jelenleg is egy szabolcsi kis faluban Csengersimán élnek. 2002 óta házas, férje Balog János színművész. Egy fiúgyermekük van, Balog Zsombor Bence, aki 5 éves.
Az általános iskolát Csengersimában végezte, majd szülei biztatására középiskolai tanulmányait a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban folytatta. Felsőfokú tanulmányait a a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán végezte, ahol politológus és középiskolai tanári diplomát szerzett.
A diploma megszerzese óta munkáját a Romák társadalmi integrációjának szentelte, dolgozott tanárként egy VIII. kerületi roma fiatalokat segitő intézményben, majd a Soros Alapitvany munkatársaként, ahol is roma oktatási és jogvédő programokat vezetett. 2002 és 2007 közöttt a közigazgatásban tevékenykedett, ahol osztályvezetőként munkálkodott a Roma Integráció Évtizede Program kidolgozásában és szervezésében. Mindezek mellett számos civil kezdeményezésben vett részt, mely programok kinyilvanították elkötelezettségüket aziránt, hogy csökkentik a Roma és nem Roma lakosság szociális és általános élettkörülményei között meglévő szakadékot, annak érdekében, hogy a Romák végre kitörhessenek a szegénység és a kirekesztettség köréből.
2009 óta a Lehet Más a Politika párt tagja. A 2010. évi országgyűlési választásokon a budapesti területi listáról szerzett mandátumot.
Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke |
Scheiring Gábor
1981. március 14-én született Budapesten. Édesapja, Scheiring János, elektrotechnikus, édesanyja Bene Mária, számviteli előadó, mindketten nyugdíjasok.
Az általános iskolát Pestszentlőrincen végezte, majd a pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnáziumban szerezte érettségijét. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ezt követően a Közép Európai Egyetemen illetve a Corvinus Egyetemen folytatta. 2006-2009 között a Társadalomelméleti Kollégium tagja. 2006-ban az angliai Schumacher College fejlesztéspolitikai képzésén vett részt. Végzettsége szerint közgazdász, szociológus és szociálantropológus. 2009 óta a Cambridge-i Egyetem ösztöndíjas doktori hallgatója. 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének kutatója. 2010 óta a Galbraith Alapítvány a Politikai Gazdaságtanért kuratóriumi tagja.
2002 óta a Védegylet Egyesület önkéntes vezetőségi tagjaként majd később munkatársaként a szervezet irányítása és fejlesztése mellett létrehozója globalizációkritikai munkacsoportnak valamint a kereskedelem és fejlődés programnak. Közreműködött a Zengő kampányban, a TB-mentők kampányban, Sólyom László köztársasági elnökségi kampányában, valamint egyik kidolgozója a szervezet környezeti igazságossági programjának. Számos rendezvény (Ökofeszt, Globfeszt, Művészetek Völgye, Ökopolitikai Nyári Egyetem) szervezője és előadója.
A Lehet Más a Politika gazdaságpolitikai szakszóvivője. Az LMP alapító tagja. A 2010-es országgyűlési választáson a 27. OEVK (Budapest, 18. kerület) valamint az országos lista nyolcadik helyén szereplő képviselőjelöltje, ez utóbbi révén országgyűlési mandátumhoz jutott.
Eddig közel negyven publikációja jelent meg hazai és nemzetközi szaklapokban, folyóiratokban, napi és hetilapokban. Négy könyv szerkesztője és társszerzője politikai gazdaságtan és zöld politikai gondolkodás témákban. 2006-ban az ENSZ megbízásából részt vett egy felmérésben a vízprivatizáció és a szegénység kapcsolatáról. Kutatásai és publikációi gazdaság és társadalompolitikai témájúak, a szegénységtől kezdve a gazdasági válságra adott lehetséges válaszokon át a fenntarthatóságig bezárólag széles palettán.
A Gazdasági és informatikai bizottság tagja |
Schiffer András
1971. június 19-én született, Budapesten. A Veres Pálné Gimnáziumban szerzett érettségit követően, a MKKE Központi Könyvtárában, majd egy pénzügyi tanácsadó cégnél gyakornok. Az országos politikában először 1989. nyarán vállalt szerepet, amikor a bázisdemokratikus elveket valló “Új Nemzedék” állampolgári mozgalom egyik koordinátora volt. 1990. derekán pár tucat középiskolás és egyetemista társával úgy gondolták, hogy lehetséges alulról, és a pártállami utódszervezetektől függetlenül életre kelteni egy baloldali ifjúsági mozgalmat, s így lett egyik alapítója, majd két éven át ügyvivője az Ifjú Szocialistáknak. 1992 őszén kilépett a szervezetből. 1992 és 1995 között az Alternatív Háló koordinátora és az Alternatív Fesztivál (1992, 1993) egyik szervezője volt. Szerepet vállalt az Egyetemi Színpad működését segítő alapítvány kuratóriumában is. A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének alakulása (1986) óta tagja.
1995 nyarán kapott jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az ELTE-n 1992-94 között politológiát , majd 1995-97 között – a Lányi András által indított szakirány első évfolyamán- humánökológiát hallgatott. Az egyetem után rövid időre a NIOK Alapítványnál bekapcsolódott a nonprofit törvény előkészületi munkáiba, majd ügyvédjelöltként dolgozott. A jogi szakvizsgát 1999-ben tette le, s ekkortól működik ügyvédként. A Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda tagja, irodavezetője. A jogvédő tevékenység mellett ügyvédként elsősorban gazdasági joggal (társasági jog, kötelmi jog, munkajog, szellemi tulajdon, verseny- és reklámjog, médiajog főleg), ill. cégek általános képviseletével (főként a média- és a kereskedelmi szektorban) foglalkozik. 2004-2010 között tagja az Albuplast Zrt. igazgatóságának. 2007-08-ban óraadó az ELTE ÁJK jogszociológia tanszékén. Két sikeres alkotmánybírósági beadvány fűződik a nevéhez: a TASZ képviseletében 2006 őszén ő jegyezte a gyülekezést korlátozó fővárosi rendelettel szembeni indítványt, majd 2007 nyarán a Védegylet képviseletében a parlamenti pártok alapítványait kedvezményező rendelkezéseket támadta meg.
1996-ban lett a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ) munkatársa, majd 2004-08 között a TASZ ügyvivője volt. A TASZ-nál a politikai szabadságjogok programot vezette. A szólás-, gyülekezési és információszabadság mellett a gondnokság szabályozásával, ill. adatvédelmi kérdésekkel is foglalkozott a jogvédő szervezetnél, ill. e területeken publikált. 1997 és 2006 között a Habeas Corpus Munkacsoport, míg 2001 és 2007 között a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatának is dolgozott: előbbi szervezet a melegek, bántalmazott nők, míg utóbbi a pszichiátriai betegek jogvédelmét látta el. 1997-98-ban tagja volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának.
A Védegyletnek alakulása (2000) óta tagja, 2002-től munkatársa. 2003 és 2008 között a Védegylet szervezőbizottságának, 2004-től 2006-ig pedig felügyelő bizottságának volt tagja. A Védegyleten belül 2005-ben felelőse annak a kezdeményezésnek, amely Sólyom László köztársasági elnökké választását célozta. Tagja volt az Ökotárs Alapítvány “Valódi Civil Partnerség”-díját odaítélő kuratóriumának. A 2006-os önkormányzati választásokon a Humanista Párt delegálta a Fővárosi Választási Bizottságba. Közéleti publicisztikái az elmúlt években számos napi- és hetilapban jelentek meg.
A kezdetektől egyik szervezője az Ökopolitikai Műhelynek, illetve a “Lehet más a politika!” kezdeményezésnek. Megalakulásától kezdve a Lehet Más a Politika (LMP) választmányi tagja és szóvivője. A 2010-es országgyűlési választáson az LMP országos listavezetője és Budapest 7. egyéni választókerületében képviselő-jelöltje. Országos listáról szerzett mandátumot.
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja |
Szabó Rebeka
1977-ben született Budapesten, ahol jelenleg is él. 2008 óta házas. Az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumában 1996-ban letett érettségi után az ELTE TTK biológus szakán folytatta tanulmányait. Itt 2001-ben Evolúcióbiológia, Ökológia, Szisztematika szakirányú képzésen szerzett egyetemi diplomát, summa cum laude minősítéssel. Szakdolgozati munkáját az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének restaurációs ökológiai kutatócsoportjához csatlakozva végezte, és itt is helyezkedett el 2001 szeptemberében. 2002-ben felvételt nyert az ELTE Biológia Doktori Iskola, Elméleti biológia és ökológia ösztöndíjas doktori képzésére, amelynek ideje alatt növényrendszertant tanított az egyetemen. PhD fokozatának megszerzése folyamatban van. 2005 szeptemberében visszatért az MTA ÖBKI-be, ahol olyan kutatási témák felé orientálódott, amelynek eredményei a gyakorlati természetvédelem számára közvetlenül hasznosíthatók, illetve elősegítik az emberi társadalom és a természeti környezet hosszútávon fenntartható együttélését. Tanulmányozta a tönkretett területek természetvédelmi célú helyreállításának lehetőségeit, az emberi tájhasználatnak (pl. mezőgazdaság) a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatását, és megismerkedett a környezeti és gazdasági problémáknak a vidéki emberek életére gyakorolt hatásaival is. Tagja a Magyar Biológiai Társaságnak és a nemzetközi Konzervációbiológiai Társaságnak is.
A Lehet Más a Politika előzményeként formálódó mozgalomhoz 2008. márciusában csatlakozott, a környezeti program megalkotásában vett részt, később humánerőforrás koordinátor is lett. 2009. februárjában, az LMP hivatalos megalakulásakor lépett be a pártba. 2010 tavaszáig az Országos Választmány tagja volt.
A Mezőgazdasági bizottság tagja |
Szabó Tímea
1976-ban született Budapesten. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd később a Harvard Egyetem jogi karán tanult. Kezdetben öt évig újságíróként brit és amerikai lapoknak illetve hírügynökségeknek tudósított Magyarország jelentősebb gazdasági és politikai eseményeiről.
Ezután a Harvard Egyetem jogi karához tartozó kutatóprogramhoz került, először mint kutató, később mint kutatásvezető. Itt az ENSZ politikai szárnyának megbízásából fegyveres konfliktus-megelőzési stratégiákról, ill. sérülékeny csoportok védelméről folytatott kutatásokat. 2001 nyarán három hónapig Pakisztánban dolgozott az International Rescue Committee nevű civil szervezetnél, ahol többek között az afgán menekültek érdekérvényesítő képességét erősítette a pakisztáni kormány politikájával szemben. 2001. szeptember 11. előtt egy héttel tért vissza Bostonba, ahol a terrortámadást követően az afgán konfliktus rendezésével kapcsolatosan indított kutatásban vett részt. Az amerikai bombázások befejeztével Afganisztánba költözött, és Kabulban egy ideig még a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott együtt az új afgán kormány kapacitásfejlesztésén. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International szervezetéhez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett, melynek eredményével európai és amerikai kormányoknál lobbiztak jelentős sikerekkel.
2003 őszén hazaköltözött, majd 2004 elején csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottsághoz, ahol közel négy évig, fia születéséig koordinálta a Menekült Programot. Napjai jelentős részét jelenleg is fiával tölti. Szeret túrázni, futni, biciklizni, evezni, síelni, és minden olyan sportot, amit a szabadban lehet végezni.
Az LMP alapító tagja, a 2009-es európai parlamenti választáson a párt listavezetője. 2010-ben az LMP országos listájáról került be a parlamentbe.
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke |
Szél Bernadett
1977. március 9-én született Pécsett. Zalaegerszegen járt középiskolába, majd 2000-ben közgazdászként végzett a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén, ahol szociológiából 2011-ben doktori címet szerzett.
Dolgozott a versenyszektorban, a Philip Morris Magyarország Kft.-nél a fiatalok dohányzás prevenciós programját szervezte, majd a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodájánál volt fiatal kutató, később a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett. Tudományos előélete során több olyan témával foglalkozott, amely az LMP számára is hangsúlyos. Aktuális kutatási területe a családszociológia, családpolitika és az állami kapacitás. Több kutatócsoport tagja, hazai és nemzetközi projektben vesz részt. Angol és német nyelven beszél.
A Lehet Más a Politikának 2010 óta tagja, korábban a Humanista Mozgalomban tevékenykedett. A 2010-es országgyűlési választásokkor egyéni képviselőjelölt, az önkormányzati választásokkor polgármester-jelölt volt. A 2011-es tisztújításkor a kongresszus választmányi szóvivővé választotta. Parlamenti mandátumát 2012. február 2-án országos listáról, kongresszusi döntés nyomán szerezte Kaufer Virág visszalépését követően. Családos, férjével és két kislányával Budakeszin él.
A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja |
Szilágyi László
1965. augusztus 29-én született Nyíregyházán. A Fejér megyei Száron él, állandó lakcíme Budapesten van. Élettársa Szluka Judit bábművész, félállásban a Magyar Művelődési Intézetben bábos referens. Két kislányuk van: Eszter 9 és Luca 7 éves.
Általános iskolába Farkasréten, majd Kispesten járt. 1983-ban érettségizett a kispesti Landler Jenő Gimnáziumban. Biológia-kémia szakos tanárként végzett 1991-ben az ELTE TTK-n. Később a MÚOSZ újságíróképzésén vett részt, de oklevelet nem szerzett.
Középiskolai tanárként dolgozott Vácott 3 évig ill. Újpalotán 4 évig. 1989-től civil környezetvédő aktivistaként dolgozott. Évekig volt a váci Göncöl Szövetség munkatársa. A Hulladék MunkaSzövetség alapítója, 2004-től 2010 elejéig elnöke volt. 1995-ben alapította a KukaBúvár c. civil folyóiratot, azóta is szerkeszti. Szórványosan dolgozott különböző folyóiratok és hetilapok számára szakújságíróként. Két évig volt a Magyar Rádió külső munkatársa.
A civil zöld szervezetek képviseletében három évig a Cédrus Bizottságban volt delegált, három évig a KAC fejlesztési tárcaközi bizottságban dolgozott, 2004-től 2008-ig tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, majd 2007-től 2009-ig a Csomagolási Ágazatközi Munkacsoport tagja volt.
Angolul társalgási szinten beszél.
Az LMP alapító tagja. a 2010-es képviselőválasztáson egyéniben Tatabányán indult.
Az Egészségügyi bizottság tagja |
Szilágyi Péter
1981. január 6-án született Budapesten. Nős, felesége jogász.
Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában és Nagy-Britanniában, a folkestone-i Pentvalley Gimnáziumban végezte, 2000-ben érettségizett.
2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi karának hallgatója. Szakdolgozatának címe: A fogyatékossággal élő személyek támogatása a Strukturális Alapok forrásainak felhasználásával. 2008-tól a PPKE-JÁK-on angol nyelvű európa-jogi szakjogász posztgraduális képzésben vesz részt.
2005-ben a Samsung Electro-Mechanics Rt.-nél, 2006-tól képviselővé történő megválasztásáig az Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálatánál dolgozott kutató-jogászként. Feladata elsősorban nemzetközi összehasonlító elemzések, háttéranyagok készítése a közjog és az agrárium területén.
Angolul tárgyalási, franciául társalgási szinten beszél.
A Lehet Más a Politika párt alapító tagja, a 2010-es országgyűlési választásokon országos listáról szerez mandátumot.
A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság és az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja, az Országgyűlés jegyzője |
Vágó Gábor
1984 január 10-én született Kecskeméten. Alap és középfokú tanulmányait, aktív kosárlabdázás mellett, Kecskeméten végezte. Egyetemi diplomáját 2008-ban szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen politológus-közgazdász szakon. Szakkollégistaként tagja és tisztségviselője volt a Társadalomelméleti Kollégiumnak. A kecskeméti kistérségi vidékfejlesztési szervezetben koordinátorként dolgozott a diploma megszerzése után.
Számos kulturális és környezetvédelmi civil szervezetben, mozgalomban volt szervező, aktivista. Alapító elnöke a kecskeméti ifjúsági kulturális egyesületnek. Diákként sokféle munkát végzett, és dolgozott rövid ideig külföldön is. Több blogban publikált.
Az LMP-nek alapító tagja. Bács-Kiskun Megyei koordinátor 2008-tól 2009 őszéig. Az LMP választmányi tagja.
Az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság és a Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja |
Szerintem viszont Kukorelly (megtanulhattad volna helyesen irni a nevét) úgy kell a frakcióba, mint egy falat kenyér. Tedd a szivedre a kezed, őszintén: ki az, akiről korábban bármit tudtál – rajta kivül. Nyilván a Parlamentben, és a következő évek során majd megmutatkozik a többiek egyénisége is. De az LMP olyan, mint a Fulham. Csupa szorgos, rendes, jó focista. De csak egy Gerájuk van. Kukorelly nem egy hordószónok, az biztos. Dadog, nyöszörög, néha nem túl okosakat mond, de karakter csupa nagybetüvel. Örülök, hogy nálunk ő a képviselő.
Gratulálok!
Nagyon örülök az LMP sikerének.
Nagyon nem örülük viszont, hogy Kukorelli Endre is az LMP frakció tagja lett. Meg vagyok róla győződve, hogy nála sokkal érdemesebb tagjai is lehetnének a frakciónak.
Kukorelli szereplése a kezdetektől fogva többet árt(ott), mint használt az LMP-nek. Felszínes, felületes, buta és éretlen nyilatkozatai nagyon kínosak. Gondolata sincs az LMP mondanivalójáról, a zöld programhoz úgy tud(ott) kapcsolódni, hogy az anyukájára is rá szokott szólni, hogy cigizés közben zárja el a csapot; a hajléktalansággal kapcsolatban hasonlóan éretten nyilatkozott.
A politikai programja pedig a Narancsos interjúja alapján abban merül ki, hogy \”mindenki örüljön, hogy luk van a s*ggén\”…
Szóval erősen félek tőle, hogy ez a gondolattalan kókler lesz azon 16 ember egyike, akik kitalálják és képviselik, hogy hogyanlehetmás…
Jó munkát, hasznos vitákat kívánok. Egy új rend van születőben. Tegyenek meg mindent.
Üdvözlettel: Éri Elemér