LMP jelentés a MÁV-ról
Jávor Benedek szerdán ismertette a MÁV 2002-2010 közötti működéséről készített LMP-s kiegészítő jelentését. A dokumentum megállapítja, hogy már középtávon meg lehet teremteni a működő- és versenyképes vasúti ágazatot.
A politikus szerint a MÁV 2002-2010 közötti gazdálkodását vizsgáló bizottság átfogó munkát végzett, de számos kérdésre, például arra, hogy miért került a vasúti ágazat folyamatos válsághelyzetben, nem ad választ. A párt kiegészítő jelentéséről azt mondta, hogy a bizottság hiába vizsgálta a 2002-2010 között meghozott döntéseket, ezek önmagukban nem magyarázzák meg azt a helyzetet, amibe a MÁV került. Véleményük szerint az ágazat helyzetét ugyanis alapvetően befolyásolja az azt körülvevő szabályozási és finanszírozási környezet.
Jávor Benedek saját elképzeléseiket ismertetve kijelentette, hogy harmonizálni kell a pályahasználati és a közúthasználati díjakat, utóbbiakat mind a teher-, mind a személyszállításban kilométerarányossá kell tenni. Véleménye szerint a kilométerarányos közúthasználati díjnak nemcsak az autópályákra, de a teljes főúthálózatra ki kell terjednie.
Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a vasúti ágazat két évtizede “torz és egészségtelen” versenyben áll a közúti fuvarozással. Véleménye szerint a költségvetés indokolatlan versenyelőnybe hozta a közúti ágazatot, mert annak résztvevői nem, vagy csak töredékesen fizetik meg az úthasználati költségeket. Hangsúlyozta, hogy amíg egy árut szállító teherautó akár 3000 forintos úthasználati díjért keresztülutazhat Magyarországon, addig ezen a távon a vasút körülbelül 300 ezer forintot fizet a pályahasználatért.
Jávor Benedek azt mondta, a MÁV-nak egyúttal versenyben kell állnia a szomszédos országok vasútjaival is. Megjegyezte, hogy a magyarországi pályahasználati díjak például magasabbak a szlovákiaiaknál.
A képviselő kijelentette, hogy az állam által a MÁV számára előírt szolgáltatásokat kötelezően meg kell téríteni a cégcsoport számára. Ezek között említette a kötelező menetrendi elvárásokat, az államilag megállapított tarifarendszert és a jegyárkedvezményeket.
Az LMP egyúttal átszervezné a menetrendi és a tarifarendszert is, hogy a vasút ezáltal is a közúti és az egyéni közlekedés megfelelő alternatívájává váljon. Hangsúlyozta, hogy a vizsgált nyolc évben anélkül hajtottak végre jelentős szerkezetátalakításokat a cégnél, hogy azok eredményeket hoztak volna, ráadásul nőtt a késések és az utasok panaszainak száma, miközben csökkent a szolgáltatások minősége is. Emellett átalakítanák a MÁV-csoport cégszervezeti struktúráját, mert véleményük szerint teljesen feleslegesen szerveztek ki szolgáltatásokat, például a vontatást, önálló cégekbe.
A párt azt is megvizsgálná, hogy a vasúti ágazat és a MÁV milyen szakterületeken és melyik – a munkanélküliség által sújtott régiókban – képes tartósan munkahelyeket teremteni.
Jávor Benedek megjegyezte, hogy a MÁV Cargo privatizációja kapcsán felülvizsgáltatnák, hogy a jelenlegi európai vasúti szállítási rendszerben van-e lehetőség és igény egy – a MÁV-csoporton belül létrehozandó – áru- és teherszállító cég felállítására.
A képviselő azt mondta, hogy a javaslatcsomagot nem nyújtották be és nem is fogják benyújtani a parlamentnek, viszont a vitában már elmondták szempontjaikat. Hozzátette, hogy javaslataikat a későbbiekben önálló törvényjavaslat formájában terjeszthetik az Országgyűlés elé.
Az LMP jelentése itt olvasható.
Budapest, 2011. június 15.
MTI/lehetmas.hu
2. Ha valamit az állam elad, nagyon szívesen mondunk kótyavetyélést. A teherszállítás jövedelmező ágazat, ha fektetnek is bele. Az állam legfeljebb további kölcsönből tehette volna ezt. Aztán már csak a szabad piacon kellett volna helytállni, versenyben a nagyokkal.
3. Aztán ha értékesítik, akkor mi majd jó hangosan kótyvetyét kiáltunk. Ettől függetlenül a feleslegtől meg kell szabadulni, de túl sokat nem szabad várni a dologtól, mert a 30 vágányból többnyire csak 26-28-at lehet megszüntetni, a vasút szomszédságába meg nem fognak tülekedni a vevők.
4. Kétféle kedvezmény van: kereskedelmi és szociális.
A szociális kedvezményekért az állam fizet, ez nem rontja a vasút mérlegét (elvileg, mert a regisztrációs jegyek előtt ezt legfeljebb saccolni lehetett)
A kereskedelmi kedvezmények pedig – feltéve hogy nem hülyék tervezik és hagyják jóvá az akciókat – nem viszik, hanem hozzák a pénzt
7. Létezik just in time vasúton is, persze akkor igazán hatékony, ha nem a vagon, hanem a szerelvény a mértékegység
Igen, erre érdemes rászállni!
1. A vasúti pályahasználattal minden költséget meg kell fizetni, az úthasználat meg bagóért van – azt az adónkból (meg hitelből) adjuk “grátisz”.
2. A MÁV Cargo privatizálásával a vasút jövedelmező ágazatát kótyavetyéltük el. (Meg sok minden mást is.)
3. Szerintem a MÁV ingatlanainak felét értékesíteni lehetne – nem kell 30 vágányon hetekig csücsülni a vagonoknak, mint 50 évvel ezelőtt. (Az improduktív ingatlanokról nem is beszélve!)
4. A személyforgalomban nem kellene annyi kedvezményt adni, akkor nem lennének olyan drágák a teljesárú jegyek.
Gyanítom, hogy itt is túl nagy a “vízfej”, túl sok a felesleges költség.
5. Energia: előre kellene látni, hogy a kőolaj egyre nehezebben hozzáférhető és egyre drágább lesz!
6. Közhely, hogy a legolcsóbb energia, amit nem használunk fel. Nem kellene mindent a világ egyik végéből a másikba furikázni! (Jó, ez nem országon belüli probléma – olyan nagyok azért nem vagyunk.
)
7. A “hatékonyan” dolgozó multik:
- egyrészt az 1. pont költségelőnyét használják fel az áruforgalom közútra terelésével (a mi zsebünkre),
- másrészt a “just in time” módszer a szállítmányok elaprózódását jelenti, a trehányságról nem is beszélve…
(Személyes tapasztalat: “jaj, ezt elfelejtettem megrendelni, gyorsan egy autót”, a szomszéd szobában ülő ügyintézók külön rendelnek ugyanonnan – túl nagy divat lett a csomagküldés, mindent apró tételekben [ami éppen eszünkbe jut], naponta ugyanonnan többször jön szállítmány, körleveleket, értesítéseket futárral küldözgetnek az elektronika korában – nem is értem…)
Bartoki: a jövedéki adót ne keverjük ide! Az egy sáp, amit minden “szenvedély-függőn” beszednek (szesz, dohány, üzemanyag…
)
Apropó: környezetterhelési díj???
“a kilométerarányos közúthasználati díjnak nemcsak az autópályákra, de a teljes főúthálózatra ki kell terjednie”
Vagy minden útra, vagy semmire.
Mármint ha nem akarjuk hogy a forgalom a mellékutakon kerüljön.
A személyautóknál már most is kb. km-arányos az úthasználat (jövedéki adó). Itt már csak azt kellene elérni, hogy a benzinen/dízelen lévő jövedéki adó aránya ne 1.2:1, hanem pont fordítva, 1:1.2 legyen (energiatartalommal arányosan).
Személyautókra az ezen felüli autópálya-matrica meg hülyeség (ekkora jövedéki adó mellett).
A nehézgépjárművekre (busz, teherautó, 3.5t felett) meg a tengelyterhelésből számolt útkárosítást fedező útdíjat kellene bevezetni. Szintén, lehetőleg minden úton ne csak a főutakon (mindenhol károsítja az utat, sőt a mellékutakat még jobban is).