Környezetvédelmi világnap: miért növekszik Magyarországon a CO2 kibocsátás? Az elmúlt alig másfél évszázad alatt az emberi tevékenységek olyan mértékű változást idéztek elő a bolygón, ami mára az egyik legkritikusabb, szinte beláthatatlan következményekkel járó problémához vezetett: az éghajlatváltozáshoz és annak várható hatásaihoz. Hogy sürgető és nagy a baj, azt már nem csak az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének jelentései igazolják, hanem saját tapasztalataink is a rendkívüli időjárási helyzetek kárairól, beleértve pl. a nyári hőhullámok miatti időelőtti elhalálozást, az aszályok miatti terméskiesést, a viharok okozta épületkárokat vagy az árvizek növekvő kockázatát. Ma van a Környezetvédelem világnapja. Úgy is mondhatnánk, hogy a globális környezetpolitika születésnapja, hiszen 1972-ben, az ENSZ első, „Ember és bioszféra” környezetvédelmi világkonferenciája Stockholmban nyilvánította nemzetközi környezetvédelmi világnappá a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és témában tartják. A témák változnak, de a problémák fő oka minden esetben az értékválság és az úttévesztés: a határtalan gazdasági növekedés mítosza egy véges erőforrásokkal rendelkező földi ökoszisztémában, a természeti és emberi erőforrások kizsákmányolása, leromlása, az egyenlőtlen elosztás, az esélyegyenlőtlenség. Az éghajlatváltozás veszélyei, nemzetközi törekvések A tét egy olyan globális együttműködés, amelynek eredményeképpen az ENSZ tagállamai az üvegházhatású gázok kibocsátását oly mértékben korlátoznák, hogy ezáltal a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb két, de méginkább másfél Celsius-fokkal [...]