A Lehet Más a Politika európai parlamenti választási programja – 2019
Európa zöld lesz, vagy nem lesz!
Otthonunk Európa – legyen fenntartható, igazságos és szolidáris!
Európa ne legyen pazarló! Ne legyen kapzsi és önző! A Föld erőforrásai elfogytak, az éghajlatváltozás mindennapi tapasztalat lett. Erkölcsi felelősséggel tartozunk a jelen és a jövő nemzedékeinek, hogy környezetünket és erőforrásainkat úgy használjuk, hogy megmaradjanak, és mi is fennmaradjunk Nem csupán gyermekeink és unokáink egészsége és biztonsága a tét! Most kell cselekednünk, most kell Európának példát mutatnia!
A közösség ereje tagjaiban van. Mindenki egyformán fontos. Az egyre növekvő társadalmi szakadékot fel kell számolni, az igazságtalan erőforrás-elosztást meg kell változtatni. Európa ma megosztott, a belső különbségek konzerválódtak. Ezen változtatnunk kell! Meg kell állítanunk a magyarországi elvándorlást. Egyesítenünk kell az európai kontinenst; ebben az eddigi gazdasági és pénzügypolitikák kudarcot vallottak. Ne kiváltságosok és haszonlesők érdekei uralkodjanak többé! Szociális és igazságos Európáért küzdünk!
+ + +
A Lehet Más a Politika az Alapító Nyilatkozatának szellemiségével és politikai felelősségvállalásával összhangban európai zöld és ökopolitikai párt, mely tagja az európai zöldek pártcsaládjának, és elkötelezett a fenntarthatóság, a részvételiségre, átláthatóságra és elszámoltathatóságra alapozott demokrácia mellett.
Az LMP elkötelezett az olyan közös európai alapértékek mellett, mint az emberi méltóság, az emberi jogok, a jogállamiság, a véleményszabadság, a kisebbségek védelmének érvényesítése és fenntartása, melyeket az Európai Alapszerződések is rögzítenek.
A szubszidiaritás, a lokalitás értékeinek és kohéziójának képviselete kulcskérdés számunkra. Európai közösségünk és a lokalitás közötti arányosság biztosítására az emberek Európájának legfontosabb garanciális elemeként tekintünk.
Az LMP olyan Európát szeretne teremteni, amelyben az emberek képviselete megelőzi a nemzetközi gazdasági érdekeket.
Hangsúlyozzuk, hogy fenntartható világot akkor tudunk teremteni, ha készek vagyunk kritikai gondolkodásunkat megnyitni a hagyományosan baloldali, liberális és konzervatív eszmék előtt is. Valljuk, hogy az ökopolitika új rendező elvet kínál. Ezért ahogy a szűkebb, úgy a tágabb otthonunkban, az európai közösségen belül is érvényesnek és elengedhetetlennek tartjuk értékszintézisünk megjelenítését.
Az LMP az európai értékek meghatározó magyarországi politikai képviselője és a magyar nemzeti érdekek európai képviseletének konstruktív letéteményese; munkánkat e két küldetés egyszerre vezérli. Éppen ezért, mivel identitásunk magyar és európai, lokális és globális, az Európai Unió hibáit konstruktív belső javaslatokkal kívánjuk orvosolni.
Az LMP elkötelezett tagja a zöldek európai politikai családjának.
Az LMP a magyar és az európai politikai színtéren minden erővel és legitim eszközzel törekszik a korrupció, az oligarchikus hatalomgyakorlás, az illiberális demokráciának keresztelt autokrata populizmus hazai és európai megnyilvánulásának bírálatára, megfékezésére és meghaladására.
Meg kell újítanunk Európát!
Az Európai Unió számunkra közös értékeket, közös felelősséget, közös kihívásokat jelent.
Magyarország helye a demokratikus jogállamok között, az Európai Unió tagjainak sorában van. Ez nemcsak előnyöket jelenthet, hanem a közös felelősség vállalását is jelenti. Az Unió elsőrendű feladata, hogy a tagországok közös fellépése fenntartható társadalmi és gazdasági környezetet eredményezzen, és ennek érdekében segítsen megőrizni Európa világpolitikai befolyását. Ehhez egységes kül- és védelmi politikára van szükség, továbbá a migrációs krízis kezelésére szolgáló hosszú távú stratégia kidolgozására és annak hatékony megvalósítására. Támogatjuk a közös határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket. Szakítani kell a közösségi cselekvés hatékonyságát korlátozó különutas stratégiákkal.
Biztonság és emberség. Támogatjuk az illegális migráció és az embercsempészet ellen irányuló közös erőfeszítéseket. Közös európai felelősségünk célzott együttműködés kialakítása a migrációs tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemben, különös tekintettel a balkáni államokra. Meggyőződésünk szerint a bevándorláspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradnia. A menekültkérdésben ugyanakkor az emberségnek kell lennie vezérlő elvünknek. A háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Az átmeneti időben gondoskodunk emberhez méltó létükről.
Az egységtörekvések sikerét nem az egyformaság szolgálja, hanem a földrész páratlan kulturális és politikai sokszínűségének megőrzése; nem a központosítás, hanem a népek, országok és régiók közötti szorosabb kapcsolatok hálózata; nem a központi bürokrácia növelése, hanem az uniós intézmények és szervezetek átlátható működése, a részvételi demokrácia és a szubszidiaritás elvének érvényesítése. Ugyanakkor helyeselnénk az unió hatáskörének kiterjesztését olyan területeken, mint a környezet- és egészségvédelem, a nagyvállalatok adózása, vagy a társadalmi különbségek mérséklése. Támogatjuk a közös európai szociális minimum elfogadását a szakképzett munkaerő elvándorlásának mérséklése érdekében. Ennek részeként egy nemzeti jövedelemmel arányos közös európai minimálbér-szabályozást is üdvözölnénk, egyidejűleg összehangolnánk a tagállamok adópolitikáját, valamint a munkajogi szabályokat.
Az európai szolidaritás alapja népeink közös történelmi-kulturális öröksége. Közös értékeink között elsősorban az önazonosságunkat, kulturális és nyelvi örökségünket, közösségeink autonómiatörekvéseit, a kisebbségek szabadságjogainak érvényesítését tartjuk a legalapvetőbbnek. Ezek egyben az Európai Unió gyakran hangoztatott alapelvei közé is tartoznak, melyek egységét azonban a gazdasági érdekek szolgálhatják és veszélyeztethetik.
Az Észak-Dél szakadék, a növekedési hajsza és a globális szabadkereskedelmi rendszer visszásságai közvetlenül felelősek a földtörténeti léptékű környezetrombolásért, az elemi ínség, a háborús konfliktusok és a terrorizmus terjedéséért. Napjainkra mindez példátlan mértékű tömeges elvándorlásokhoz vezetett. Ez a válság eredménye, egyben gerjesztője a globális egyensúlytalanságoknak, így megoldása is csak globálisan képzelhető el: az újragyarmatosító törekvések megállításával, a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásával, a nemzetközi munkaügyi rendszerek megerősítésével, a szabadkereskedelem megfékezésével. Azonnali és hatékony lépéseket kell érvényesíteni a globális éghajlatváltozás hatásai ellen, mert a klímamenekültek növekvő száma miatt éveken belül ismét migrációs válság alakulhat ki. A Nyugat érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy semmilyen áldozattól vissza nem riadva, anyagi erőforrásait, tudását és politikai befolyását latba vetve munkálkodjék azon, hogy a nyomorúság különböző válfajai elől menekülő embermillióknak a saját szülőföldjükön jusson biztonságos megélhetés.
Az Európai Unió keretei között kínálkozó regionális együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása több és jobb természet- és környezetvédelmet, a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztését, valamint a közös védelmi politika terén megvalósuló együttműködést is eredményezhetne.
Fenntartható és környezetbarát Európát!
Az LMP szerint korunk legjelentősebb társadalmi-gazdasági kihívását az emberi tevékenység által okozott globális éghajlatváltozás jelenti! A klimatikus viszonyok változása mára mindennapi tapasztalat. A nyári hőhullámok, az ősz és a tavasz eltűnése, a 20 Celsius-fok novemberben, a rekord alacsony vízállású Duna, a poloskainvázió, a kiapadó kutak, a kiszáradó erdők mindennapi tapasztalattá lettek.
Az éghajlatváltozás és a vele összefüggő környezeti változások életfeltételeinket veszélyeztetik. Természeti erőforrásaink elfogynak, nem tudnak megújulni. Vizünk, talajunk, erdőink, levegőnk veszélyben vannak. 1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül.
2018-ban augusztus 1-én következett be a „túllövés” napja, mely után az év hátralévő részében már úgy használjuk az ökoszisztémák szolgáltatásait, hogy azok nem képesek egy éven belül regenerálni magukat; így maradandó károkat szenvednek. Erre a helyzetre csak a zöldeknek van összefüggő – ökopolitikai – válasza és jövőképe. Európa vagy zöld lesz, vagy nem lesz!
Biztosítanunk kell, hogy az európai országokban az egészséges természeti környezet megmaradjon a következő generációk számára is.
A gazdaság zöld átalakítása érdekében át kell térnünk a végtelen erőforrásokat feltételező, pazarló – lineáris – fogyasztói társadalomról a „körkörös” gazdaságra (más néven „űrhajó” gazdaságra). A körkörös gazdaságban az anyag- és energiaáramok zártak, minden újrafelhasználásra kerül, nem eldobásra. Maga a rendszer nem növekszik, csak minősége javul. A nem növekedő gazdaság olyan, mint egy érett erdő: folyamatosan változik, részei növekednek vagy csökkennek, születnek és meghalnak, de az egész rendszer mérete állandó.
Hiába növekszik a GDP és vele elméletben a jólétünk is, pénzünk szaporodik, ha az a nem pótolható erőforrások romlása árán történik (ma ez a helyzet), már rövid távon is káros. És eljön a pillanat, amikor a folyamatos GDP-növekedés közepette rácsodálkozunk: a pénzt nem lehet megenni. Nincs az a pénz, amellyel a tönkretett ökoszisztémákat újra lehetne alkotni.
Szülőföld és otthon. Az új fajta gazdaságban a lokalitásnak kiemelt szerepe lesz. A „bárhol lehetnék és fogyaszthatnám ugyanezt” fogyasztói szemlélete helyett élő kapcsolatot kell fenntartanunk vagy kialakítanunk a természettel, a földdel, a településsel, a tájjal, ahol élünk: az otthonunkkal. Legyünk otthon a világban, és őrizzük meg otthonunk egészségét, épségét, használjuk felelősséggel azokat az erőforrásokat, amelyeket ad.
Ellenállóbb és stabilabb gazdaságra van szükség!
Takarékosabban kell bánnunk erőforrásainkkal: minden anyagi felhasználást csökkenteni kell. Mivel a mai fogyasztói társadalomban a pazarlás minden szinten tetten érhető, ezt meg lehet tenni úgy is, hogy jól-létünk nem csökken.
Csökkenteni kell a hulladékok mennyiségét, növelni az újrahasználatot és az újrahasznosítást. Csökkenteni kell az élelmiszerhulladékok mennyiségét, hogy több embert láthassunk el a fogyatkozó erőforrásokkal. Csökkenteni kell a húsfogyasztást, az ipari állattartást. A csökkenő hússzükségletet fenntartható forrásból kell fedezni.
A fogyasztói („eldobós”) kultúrát fel kell váltani a tartósság kultúrájával. Fel kell lépni a tervezett elavulás és az egyszer használatos termékek ellen – a nejlonzacskótól a kapszulás kávéig. Legkésőbb 2030-ig a teljes EU területén be kell tiltani az egyszer használatos műanyag csomagolószerek és használati eszközök forgalmazását.
Jutalmazni és díjazni kell a tartós, jó minőségű dolgokat, adóztatni az eldobhatókat. Közösségi beszerzésekben csak tartós és jó minőségű termékeket lehessen vásárolni. A termékek életciklusának meghosszabbításával hatékonyan lehet visszaszorítani a túltermelés által gerjesztett túlfogyasztást.
Lassítani kell az éghajlatváltozást, és alkalmazkodni a környezet megváltozásához. Az Uniónak közös klímatörvényre van szüksége, amely szigorúan szabályozná a tagországok üvegházhatású gázok kibocsátását, és szigorúan szankcionálná annak megszegését. Továbbá előírná a tagországok kötelező feladatait a klímavédelem területén. Az Uniónak továbbra is stratégiai céljának kell tekintenie, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot, az iparosodás előtti szinthez képest.
Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátása egyre nő, miközben évek óta tudjuk, hogy a kibocsátást csökkenteni kellene. Természeti erőforrásaink jobb állapotban vannak, mint a (nyugat-) európai átlag, el kell kerülni, hogy arra vagy alacsonyabb szintre romoljanak!
Energiapolitika: független, zöld EU-s energiapolitikát!
Alapvető az energiatakarékosság közösségi szintű támogatása.
A megújuló energiahordozók használatának előtérbe helyezésére van szükség. Cél a megújulók részaránya növekedését követve a szén és általában a fosszilis energiahordozók kivezetése ütemesen, kb. 10 év alatt, és ezzel párhuzamosan az emiatt hátrányba kerülő térségek kompenzálása, célzott fejlesztése!
A megújuló és alternatív energiatermelési módok terjedése az egész energiarendszer megváltoztatását is jelenti. A központosított, óriási erőművekre és a tőlük való függésre alapozott rendszer helyett alaperőmű nélküli, hálózatos, sokszínű „kis hálózatok”-at kell létrehozni. A helyi, okos hálózatok nem csak a szükséges energiát, hanem függetlenséget is biztosítanak a helyi közösségek és települések számára. Éppen ezért igen kritikusan szemlélünk minden gigantikus energiapari beruházást Európában, legyen az atomerőmű, gázvezeték, vízerőmű, vagy akár óriási szélerőmű.
A tárolási technológiák fejlesztése közösségi szinten különösen fontos Magyarország számára, mert a „hagyományos” tárolási módokhoz – szivattyús-tározós, akkumulátoros – nincsenek meg az adottságaink és erőforrásaink.
Legkésőbb 2030-ig az EU területén az összes tisztán benzin- és dízelmeghajtású gépjármű forgalmazását (ne lehessen használtat sem eladni, de ami van, közlekedhet) meg kell szüntetni. Kizárólag az elektromos vagy hibrid járművek maradhassanak forgalomban.
Európa mutasson példát a világnak a fosszilis energiarendszer ütemes kivezetésével, és a 100%-osan megújuló, klímabarát energiarendszer bevezetésével két évtizeden belül!
Atomstop: új atomerőművek építésének leállítása, a jelenleg működők kivezetése az élettartamuk lejártával, a 100%-osan megújuló energiarendszer bevezetésével szinkronban. Az Euratom szerződést a jelenlegi formájában meg kellene szüntetni és új európai energiapolitikai szerződéssel kellene felváltani, mely elsősorban a megújuló energiák támogatását és a nukleáris energia kivezetését célozná meg. EU-s forrásokból ne lehessen atompárti propagandát folytatni!
Létfontosságúnak tartjuk a közösségi közlekedés közösségi szintű fejlesztését és e terület uniós támogatásának növelését. 2030-ig egységesíteni kell a vasúti közlekedést Európában. Mivel hamarosan a tagországoknak meg kell nyitniuk belső hálózataikat a nemzetközi cégek előtt, a vasúti magán multik tevékenységét szigorú EU-s szintű felügyelet alá kell vonni, hogy ne következzenek be káros anomáliák. A jó minőségű vasúti közlekedést támogatni kell európai szinten. Ezzel együtt a fapados légitársaságok adókedvezményeit fokozatosan meg kell szüntetni. Célnak tekintjük, hogy a személyszállítást az EU-n belül a repülésről és a közútról a vasút irányába tereljük.
Energiatanúsítványt kell kiállítani minden egyes (import) termékre és szolgáltatásra. Bár az EU energiafelhasználása (s így CO2-kibocsátása) nem növekszik látványosan, az import termékekbe épített energia (az előállításukhoz szükséges energia) növekszik, azaz a pazarlás és a szennyezés nem tűnik el, csak „kiköltözik” a fejlődő országokba.
Igazságosabb Európát!
Az európai integráció az 50-es években gazdasági integrációként indult el, leginkább a német és francia nagytőke érdekeinek megfelelően. Az azóta eltelt több mint 60 évben az integráció sokat fejlődött, de alapvetően máig a tőke szabad áramlásának elvére épülő gazdasági integráció a domináns, az Unió szociális, ökológiai és politikai dimenziója továbbra is fejletlen. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az EU déli és keleti perifériájának felzárkóztatása eddig egyenlőtlen volt.
A kohéziós alapok forrásai jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaság életében, de önmagukban nem elégségesek a felzárkózáshoz, főként, ha hibás gazdasági szerkezet finanszírozására fordítják őket, vagy ha helyi oligarchák szerzik meg azokat önös céljaikra. Ha a jelenlegi helyzeten változtatni akarunk, újra kell gondolnunk az európai integráció alapjait. A nagyvállalatok és a tőke szabad áramlásának Európája helyett az emberek szolidaritáson alapuló Európáját kell megteremtenünk! Ehhez az alábbiakat javasoljuk:
a, Pénzügyi tranzakciós adó. Az EU hatékonyabb és igazságosabb működésének előfeltétele lenne, hogy az EU is rendelkezzen saját önálló adóbevételekkel, amelyek függetlenek a tagállami befizetésektől. Az európai pénzügyi rendszer átalakításának fontos eleme lehet az úgynevezett Tobin-adó egyik formája, a pénzügyi tranzakciós adó (Financial Transaction Tax, FTT). Ennek az adófajtának semmi köze a Magyarországon bevezetett „tranzakciós illetékhez”, hisz míg a Tobin-adó a részvény-, valuta- és egyéb pénzpiaci műveleteket terheli, fékezve a spekulációt, a magyar tranzakciós illeték a gazdaság mindennapi működéséhez szükséges forgalmat csapolja meg. Az FTT egyfelől a spekulációs tőkemozgások tompítását szolgálná, másfelől közös alapba gyűjtve uniós fejlesztési programokhoz biztosíthatna forrást.
b, Küzdelem az offshore-ok és az adóparadicsomok ellen. Minden európai országot, Magyarországot különösen érinti az a jelenség, hogy gazdasági tevékenységek nyereségét adózatlanul viszik ki az országból, ezzel jelentősen szűkítve a közszolgáltatásokra fordítható összeget, s így elszegényítve az egész országot. Az adóparadicsomok ellen hatékonyan fellépni csak globális szinten lehet (illetve egyes esetekben bilaterális alapon), ám az EU van akkora gazdasági szereplő, hogy egymaga is hatást gyakoroljon a folyamatokra.
c, Közös hitelminősítő. A 2009-es pénzügyi válság bebizonyította, hogy a válságot elvileg előrejelző hitelminősítői rendszer több okból sem képes betölteni funkcióját. Ennek oka, hogy a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők szűk banki érdekcsoportok kezében vannak, akik a saját igényeik szerint alakították át a hitelminősítés rendszerét. A kiszolgáltatottság csökkentésének módja egy új, független európai hitelminősítői központ létrehozása. Ilyen hitelminősítői reformnak már van előzménye az eurózónában, az EKB ugyanis korábban (a görög mentőcsomag kapcsán) rákényszerült arra, hogy felülvizsgálja saját fedezetelfogadási szabályozását.
d, A tagországok közötti lefelé tartó adóverseny megszüntetése. Ma az EU-ban (is) a tagállamok sok szempontból szabályozatlan szabad versenyben vannak. Akkor lehet erős, egységes gazdaság, ha megakadályozzuk, hogy a tagállamok adózási és más szabályozási eszközökkel egymás alá ígérve csábítsák a multikat magukhoz – ezzel végső soron csak a multik nyernek, melyek profitja nő, de ezzel a világban a jövedelmi különbségek is. Ez szabályozottabb integrációt kíván belül: erősebb közös szabályokat.
e, Az európai integráció egyik legfontosabb eleme a közös fizetőeszköz, az euró. A bevezetése óta eltelt majdnem két évtizedben azonban beigazolódott, hogy az euróövezet nem felel meg az ideális valutaövezet alapkritériumainak. A túl nagy gazdasági és szociális különbségek, valamint az eurótagországok eltérő gazdasági ciklusai miatt az euró nem segíti elő a periféria integrációját, és gazdasági stabilitást sem jelent automatikusan, ami a görög válságból egyértelműen kiderült. Ezért Magyarországnak jelenleg még nem érdemes csatlakoznia az euróövezethez. Ennek akkor kell megtörténnie, ha Magyarország már gazdaságilag felzárkózott az euróövezet tagországainak átlagához.
f, Erős lokális helyi gazdaság. A magyar gazdaság szerkezete a rendszerváltás után erősen duálissá vált. A nemzetközi multicégek és helyi kisvállalkozások világa eléggé elkülönült egymástól. Kettejük közül kikoptak a helyi tulajdonban lévő és a két szektor között közvetítő közepes vállalkozások/vállalatok. A helyi kkv-k tőkéhez jutási lehetőségei jóval korlátozottabbak, miközben a munkahelyek többsége továbbra is a kkv-szektorban van. Meg kell erősíteni a hazai kkv-kat, és ennek érdekében az EU-s forrásokat feléjük kell terelni. A helyi gazdaság védelme érdekében a tőke szabad áramlásának elvét is felül kell vizsgálni, például olyan esetekben, mint a termőföldek tulajdonjoga.
g, Az EU-s támogatások rendszerének újragondolása. Nagy problémát jelent az EU számára, hogy az uniós támogatások jelentős részét nem szakszerűen használják fel a tagországok, illetve azokat a helyi kormányok korrupt politikusai ellopják. A hatékonyabb és tisztességes uniós forráskezelés érdekében át kell alakítani az EU-s források elosztási, adminisztrációs és ellenőrzési rendszerét. A helyi célokat szolgáló támogatásokat közvetlenül a helyi önkormányzatoknak kellene megkapniuk az EU-tól. A jobb elszámoltathatóság érdekében az uniós források felhasználásának ellenőrzését az Európai Ügyészség fennhatósága alá kellene helyezni.
h, Az EU szociális pillérének megerősítése. Az Unión belüli szociális különbségek csökkentése érdekében meg kell erősíteni az EU szociális pillérét. Uniós szinten kell szabályozni a minimum jövedelmet, az adott országok gazdasági fejlettségének figyelembevételével. Az EU-nak közösségi forrásokból is támogatnia kell az otthonteremtést. A munkavállalói és szociális alapjogokat uniós szinten kellene rögzíteni, hogy ne alakulhasson ki a tagállamok között lefelé tartó verseny e jogok tekintetében. Támogatni kell a munkavállalókat képviselő szakszervezetek határokon átívelő együttműködését, és meg kell erősíteni az európai szintű szociális párbeszédet mind ágazati, mint általános szinten. Különösen fontos védelmezni a szegényebb tagországok gazdag magországokban munkát vállaló uniós polgárainak munkavállalói jogait.
i, A nemek egyenlősége nélkül nincs igazi demokrácia. A nők jogegyenlősége ellenére máig nem valósult meg a nők és férfiak tényleges társadalmi egyenlősége, a nők és férfiak között nem tűnt el a jövedelmi szakadék, és ritka a családbarát munkahely, ami sokak számára lehetetlenné teszi a gyermek melletti munkavállalást. Európai szinten is küzdeni akarunk azért, hogy a munkaadókat erősebben ösztönözzék a családbarát munkahelyek megteremtésére, a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy az otthoni foglalkoztatás minél szélesebb körű elterjesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy az EU álljon ki továbbra is a nők társadalmi és politikai szerepvállalásának elősegítése mellett. Ennek érdekében szükséges lenne a nagyvállalatok vezetőségében és az európai parlamentben is növelni a nők számát, akár kötelező kvóták bevezetése által is.
j, Fontosnak tartjuk, hogy az EU határozottan lépjen fel a nőket és gyermekeket sújtó emberkereskedelem visszaszorítása érdekében, valamint szükségesnek tartjuk, hogy valamennyi EU-tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. A nők elleni erőszak visszaszorítása érdekében európai szinten kell összehangolni a prevenció, az áldozatvédelem és az elkövetők felelősségre vonásának jogszabályait, valamint azok végrehajtását.
Az LMP számára európai szinten is fontos a közérdekű információk, kulturális javak és tartalmak valós és széles körű hozzáférhetősége. Az európai polgárok pénzéből készített és létrehozott kulturális értékeket szabadon hozzáférhetővé kell tenni. Ez a hozzáférésen túl elősegíti az emberiség tudásának bővülését, javítva életminőségünket is. Teljes mértékben át kell alakítani a jogvédelem rendszerét: radikálisan le kell csökkenteni a védelmi időt, mivel a jelenlegi rendszerek nem a hozzáférést, hanem az idő hossza miatt amúgy is kérdéses üzleti szempontokat helyezik előtérbe.
Az LMP legalizálná a magáncélú fájlcserét. Jelenleg rendszeresen összemossák a kereskedelmi célú másolást a magáncélú fájlcserével. Előbbi ténylegesen büntetendő kategória, azonban utóbbi valóban kimutatható kárt nem okoz, nem profittermelő célt lát el, és egyes művek elterjedését még elő is segíti Európában. Össze kell hangolni a szerzői jogi rendszereket (pl. panorámaszabadság, licencrendszerek) a többi európai kulturális és szerzői együttműködésekhez hasonlóan. A szerzői jogi rendszereknek átláthatónak és egyértelműnek kell lenniük.
A 21. századi információs technológiák és infokommunikációs eszközök robbanásszerű fejlődése az ipari forradalommal összemérhető változásokat okoznak a társadalomban, azonban töredéknyi idő alatt. A globális klímakatasztrófa korában ezeket a változásokat az Európai Unió akár a saját javára is fordíthatja, ha az egyén és a vállalkozás szabadsága között méltányos és fenntartható egyensúlyt érvényesít.
Általános jelenség a multinacionális infokommunikációs vállalatok esetében az adóelkerülés, akár az offshore-jelenség használatával. A digitális monopóliumok örökletes fennmaradásának természetes gátja lehet a technológiai fejlődés, vagy akár újabb szociális médiafelületek és platformok elterjedése.
Európának nem szabad követnie az amerikai adatkapitalizmust és a kínai tömeges megfigyelési gyakorlatot, hanem az európai polgárok érdekei szerint kell kialakítania a vonatkozó szabályokat, és az emberekre összpontosító digitális társadalmat és gazdaságot kell megteremtenie. Az adatvédelmi szabályok megteremtése jó alap, most az a feladat, hogy visszaszerezzük a demokratikus ellenőrzést a platformok és az adatok fölött.
Közös digitális világunk irányítása nem lehet üzleti titok. Ezért akár a Facebook, akár a Google vagy bármelyik digitális óriás közérdekű működése csak úgy szavatolható, ha szolgáltatásaikat nem egyszerű üzleti tevékenységnek tekintjük, hanem olyan digitális közterületnek vagy közútnak, amelyet közösen, maga a társadalom, illetve állama és hatóságai rendeznek be és szabályoznak. Nyílt forráskódúvá kell tenni tehát akár a Facebook, akár a Google vagy bármelyik digitális óriás nyilvános platformjainak működését, hogy a közösség és a hatóságok által ellenőrizve legyenek, hogy pontos ismereteink legyenek arról, személyes adatainkkal, az általunk közreadott tartalmakkal mi történik, milyen célra használják fel azokat.
Az Európai Unió példás, de némileg túl szigorú és bonyolult módon szabályozza a személyes adatok kezelésének metódusait — aminek valószínűleg a valódi célpontok, az óriási tech-cégek a jogászhadseregeikkel könnyedén ellen tudnak állni. Azonban a szabályozás potenciálisan olyan nagy adminisztratív terhet ró a kkv-kra, hogy azok csak jelentős költségekkel tudnak annak eleget tenni. Könnyítésekre és felmentésekre van tehát szükség azoknál a gazdasági szereplőknél és intézményeknél, amelyek valójában méretüknél és tevékenységüknél fogva nem jelentenek valódi veszélyt személyes adatainkra, így különösen a független média és a kkv-szektor tekintetében van szükség enyhítésre.
Védjük meg a kisebbségeket, ápoljuk regionális értékeinket!
Őshonos kisebbségek védelme. Azt akarjuk, hogy a határainkon túl élő magyar közösségek részesüljenek az Európai Unióban létező kisebbségi jogok mindegyikében. Minden eszközzel támogatjuk őket, hogy szülőföldjükön magyarságukat megőrizve boldogulhassanak. Európa-politikánk sarokköve, hogy az Unió nemcsak a nemzetállamoknak legyen közös otthona, hanem az országhatárok által szétszabdalt nemzeteknek, soknemzetiségű tájaknak és a nemzeti hovatartozástól független regionális együttműködési kezdeményezéseknek is.
Támogatjuk az egyes szomszédos országok magyar kisebbségeinek autonómiáját. Az önrendelkezés joga összeegyeztethető az állam területi integritásával és szuverenitásával. A konfliktusok többségére megnyugtató megoldásnak tartjuk a kisebbségek által lakott területeknek biztosított különleges jogállást. Az autonómia lehetővé tenné, hogy a kulturális sokszínűségre az államok ne egységüket fenyegető veszélyként tekintsenek, és a kisebbségek se érezzék magukra nézve fenyegetésnek egy állam egységét.
Európai megoldásokat keresünk. Európai szintű együttműködést, intézményes megoldásokat szorgalmazunk a kisebbségi jogok érvényesítésére. Az érintett kisebbségek, az Európai Parlament, a tagállamok és a kisebbségi jogvédő civil szervezetek bevonásával olyan hatékony ellenőrző rendszer felállítását kezdeményezzük, amelyen keresztül a nemzetiségeket ért jogsértéseket szankcionálni lehet.
A nyelvi jogok érvényesülése a nemzetek létének alapja. Arra törekszünk, hogy a magyarlakta régiókban a többségi és a magyar nyelv jogállását az egyenrangúság és a párhuzamosság elve alapján rendezzék, elismerve az adott területen ténylegesen használatos nyelvek hivatalos használatát. A nemzetiségi kisebbségek tagjait megilleti a jog, hogy hivatalos ügyeiket anyanyelvükön intézhessék és kultúrájukat anyanyelvükön gyakorolhassák anélkül, hogy emiatt bármilyen hátrányt kellene szenvedniük.
A saját oktatási rendszer minden nemzetiség elidegeníthetetlen joga. A nemzeti kisebbségek nyelvének, önazonosságának megőrzése alapvetően az iskolarendszeren múlik. Létkérdés számukra az intézményalapítás és -működtetés joga, az oktatás szabadsága.
Közös örökségünk a Kárpát-medence. A Kárpát-medence ökológiai egység, páratlan értékeinek megőrzése közös érdekünk. Ez minden állam részéről megköveteli a határokon átívelő közös gondolkodást és felelősségvállalást a jövő nemzedékek érdekében. Azon leszünk, hogy a Kárpát-medence lakóit egymáshoz közelebb hozzuk, és a 20. században kialakult belső perifériákat megszüntessük. Első lépésként a fenntartható vízgazdálkodás, az árvízvédelem, az erdőgazdálkodás, az infrastrukturális rendszerek és az innováció terén kezdeményezzük országaink szorosabb együttműködését. Kiemelten támogatjuk a határmenti térségek fejlesztését, a határokon átívelő gazdasági együttműködést, a megszűnt kapcsolatok újraépítését.