A miniszterelnök tusványosi prédikációjában a fenyegető klímakatasztrófáról egyáltalán nem beszélt, a nemzet sorsát és megmaradást is érintő válságokról csak burkoltan tett említést. Nincs víziója, segítő kezet sem tud és nem is akar nyújtani nemzetének.
Orbán Viktor beszédének leginkább megrázó része azonban az volt, amikor a következő 15 évről értekezett. Saját személyes sorsaként mutatta be a következő másfél évtizedet. Egy olyan időszakot, amitől fél és tart. Látja a folyamatokat, és érzi, nem tudja saját korlátait már túllépni. Látja, hogy legerősebb szövetségeseinél újabb politikai és nyilván ezzel járó társadalmi és gazdasági dinamikus mozgások jelenhetnek meg.
A német és európai zöld pártok sikere azonban nekünk, Magyarország zöld pártjának reményt jelentenek, hogy az elmúlt három évtized liberális gazdaságpolitikáját és szemléletét meg lehessen haladni. Fontos megértenünk, hogy bolygónk forrásai végesek, ehhez kell igazítanunk szemléletünket, ha megkésve, de akkor is, mit tekintünk értéknek, mit és hogyan akarjuk megóvni és átadni a jövő generációjának. Erről Magyarország miniszterelnökének azonban már nincsen mondanivalója.
A zöld fordulat Európát már most átalakítja, erre Orbán Viktornak nincs válasza. Érzi három évtized után, hogy olyan változások jönnek, amire nem képes hatással lenni. Számára sikert jelent, hogy az ország betagozódása a globális liberális gazdasági világrendbe beteljesedett. Sikerült olyan gazdasági és társadalmi környezetet teremteni, ahol az egyén sikere a legfontosabb, és egyben ez az egyetlen mércéje társadalmi hasznosságának.
Kendernay János, társelnök
