Keresztes László Lóránt frakcióvezetőnk arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi oroszországi nukleáris baleset is megmutatta az atomenergia felhasználásának kockázatosságát. Szerinte aggodalomra ad okot ugyanakkor az is, hogy a paksi létesítmény bővítését végző Roszatom kommunikációja a csernobili eseményeket követőt idézte.
Azt mondta, jó okuk van feltételezni, hogy van valamiféle titkos háttéralku, amely a mecseki uránbányászat esetleges újraindítását, a paksi atomerőmű bővítését és a nukleáris hulladékok Pécs melletti elhelyezését összekapcsolja.
Alapvető probléma, hogy a magyar kormány verseny nélkül adta oda a paksi bővítés 4000 milliárd forintos projektjét az orosz vállalatnak. Az pedig még ennél is aggasztóbb, hogy mára kiderült: a másik fél „a tervek elkészítésére is alkalmatlan, miközben minden, a paksi bővítést megalapozó érv megdőlt mára” – fogalmazott.
Kiemelte: sehol a világon nem megoldott a nagy radioaktivitású hulladékok végleges elhelyezése, ennek ellenére hazánkban a bodai atomtemető projektre telephelykutatási engedélyt adtak ki múlt hónapban.
Ez a politikus szerint azt jelenti, „meghozták a döntést arról, hogy valahol Pécs környékén atomtemető létesül”, pedig „Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben a pécsi városháza falai között ígéretet tett, hogy a megadják a lehetőséget az embereknek az atomtemető ügyében a döntésre”.
A feladatunk most az, hogy a döntés után tájékoztatást nyújtsunk az embereknek, felhívjuk a figyelmüket arra, hogy „fejük felett határoztak” az atomtemető projektjéről.
A következő időszakban heti rendszerességgel akciókat tartunk Pécsen és Budapesten azért, hogy a tervezett létesítményről információ jusson el az emberekhez, emellett összegyűjtük húszezer pécsi tiltakozó aláírását az atomtemető előkészítésének leállítása érdekében.
