Hamis az a kép, amelyet a kormány láttatni akar a bérek növekedéséről, a nettó jövedelmek alakulásáról és az emberek megélhetési lehetőségeiről – jelentette ki Schmuck Erzsébet szombati online sajtótájékoztatóján.
A KSH adatai szerint 2019-ben a nettó átlagbér 244 600 forint volt, ugyanakkor ebből a számításból kimaradnak a részmunkaidőben vagy az ötfősnél kisebb cégeknél dolgozók. A GKI Gazdaságkutató Intézet számításai szerint pedig ugyanebben az évben a nettó átlagbér 200 ezer forint volt, de egy átlagos faluban mindössze 161 ezer forintot kerestek az emberek, és a 19 megyéből 14-ben az országos átlag alatt volt a nettó kereset.
2020-ban a koronavírus miatti gazdasági válság csak tovább rontotta a helyzetet. Nem tudni, hogy hányan vannak és mennyiből élnek azok, akik részmunkaidőre vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerültek, akiknek hetekig karanténban kellett ülniük alacsony táppénzen, vagy miből él meg az, aki elvesztette az állását és csak három hónapig kap álláskeresési járadékot, miközben csak bizonyos ágazatok kaptak bértámogatást.
Schmuck Erzsébet írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, mert arra szeretne pontos választ kapni, hogyan élnek a magyarok a valóságban, mekkora a tényleges átlagkereset Magyarországon.
Az LMP széleskörű bértámogatást, az álláskeresési járadék meghosszabbítását és emelését, a koronavírus miatt karanténba kerülőknek és megbetegedőknek százszázalékos táppénz biztosítását, valamint az önkormányzatok sanyargatása helyett forrásaik kibővítését követeli.
