Legyen Újpest jó szomszédság!

Perneczky László harmadik ciklusát kezdi önkormányzati képviselőként a negyedik kerületben. Minden Újpesthez köti, politikusi ars poeticája pedig az, hogy az emberek igenis szóljanak bele a közös ügyekbe, mert ez visz előre.

Tősgyökeres újpesti?

1971-es születésem óta Újpest-Istvántelken élek. Az utcánk végén még járt a villamos, Édesapámé volt az első autó környéken, egy Trabant 601. Azzal hozott haza, huszonévesen még vezettem, bár inkább voltam és vagyok kerékpáros. Pár év albérleti önállóságot leszámítva végig Újpesten éltem – de akkor se mentem messzebb Óbudánál.

Mik a legfontosabb teendők Újpesten?

1990-2010 között, Derce Tamás alatt inkább csak lötyögött előre Újpest fejlesztése. A Wintermantel-Fidesz érában pedig a sok százmilliós beruházások kora jött el – ezek egy részét még be kell fejezni. Azonban engem sokkal jobban érdekelnek azok a kisebb, helyi-szomszédsági dolgok, amelyek a nagy beruházások árnyékában évtizedek óta megoldatlanok maradtak. Ilyen például választókörzetemben a Hajnal utcai átmeneti gyermekotthon előtti útburkolat, amely időtlen idők óta nincs befejezve. A lakótelepeken az átjárókat rácsok zárják el és a betonlépcsők elporladtak, ezekkel is kezdeni kell valamit. És persze a 3-as metró! Az 1968-ban elfogadott nyomvonal már számolt a leendő Káposztásmegyeri végállomással. Ez utóbbi ugyan nem csak újpesti hatáskör, de kiemelkedően fontos ügy.

Melyek azok az ügyek, amelyeket ebben a ciklusban mindenképpen végig akar vinni a kerületben?

Meglepő választ fogok adni, de fontosnak tartom:,növelni kell az emberek társadalmi részvételét és tudatosságát. Legyen cél, hogy az embereket érdekelje és akarjanak beleszólni Újpest ügyeibe. Ehhez emberközeli, szolgáltató, normális köztájékoztatással bíró önkormányzatra van szükség.

És ami konkrét?

Legyen saját körzetgondnoksága Újpest-Istvánteleknek, amelyik csak itt helyben javít-takarít-fejleszt saját kapacitással. Újra fel lehessen hajtani az Istvántelki út végén a felüljáróra – szabályosan és biztonságosan. Legyenek helytörténeti “Ablak a múltba” táblák szerte a városban, amelyek azt mutatják, hogy nézett ki például a Víztorony előtti 10-es villamos néhány évtizeddel ezelőtt. Még sok-sok apró dolog van, ami pedig nem az én fejemből pattan majd ki, hanem az Újpestiektől. Bevallom, én nem szoktam fogadóórát tartani az LMP irodában. Miért jönne hozzám a lakosság, ahol és amikor nekem jó?! A képviselő dolga, hogy házhoz menjen az emberekhez, amikor nekik megfelel. Én 9 éve házhoz megyek, ha hívnak – ez most se változik meg.

Az új önkormányzat képes lesz végigvinni a terveit?

Az előző városvezetés százmilliós uszodában, sokmilliárdos piacban gondolkodott – egy-egy nagy fejlesztést valósított meg. A mi szemléletünk inkább az, hogy sok-sok kisebb, helyi fejlesztés legyen. Egészséges, befogadó lokálpatrióta hozzáállást képviselünk. Az én szlogenem a “Legyen Újpest jó szomszédság!”. Ezekhez nem nagy projektek kellenek, nem központi kommunikáció sulykolása, hanem igazi aprómunka és szorgalom. A sokszínű városvezetés pedig önmagában demokratikusabb, nem evidensek a homogén tömbszavazások, mindenki a maga értékrendjét hozza be a közös munkába. Lesznek viták, lesznek alkuk, kiérleltebb, minőségibb döntések fognak születni.

Újpesten mindig is fontos volt a sport.

A kerület közösségi sportja érdekel leginkább, például a legsportosabb város hagyományt mindenképp vinném tovább, mint az előző városvezetés egyik fontos vívmányát. Nekem az a fontos, hogy a sport és közösségi célú terek kialakítás és üzemeltetés szempontjából is zöldek és fenntarthatóak legyenek! Kisebbik fiam az Újpesti Haladás nevű kis egyesületben focizott, ami nem egy versenyistálló, de remek utánpótlás és mozgásra nevelő műhely. Ilyen kerületi-közösségi egylet van még sok, és ezeket támogatnám inkább. Az Újpest FC belga tulajdonos és WC-deszka címer ügybe nem is mennék bele személy szerint. Van az új városvezetésben szurkolói kemény magban szocializálódott képviselő, nála jó kezekben lesz ez a téma!.