fbpx

Halmozott bűnök: a Fidesz Kormány a Városliget – Múzeum Projekt kapcsán is semmibe vette a környezetegészségügyi kockázatokat

Halmozott bűnök: a Fidesz Kormány a Városliget – Múzeum Projekt kapcsán is semmibe vette a környezetegészségügyi kockázatokat

A Városliget azonnali azbesztmentesítését és az ott zajló építési munkák leállítását követeljük. Moldován László, az LMP budapesti elnöke csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Városliget Zrt. “vétkes könnyelműséggel” veszélyezteti a parkhasználók, az ott áthaladók és az építési területen dolgozók egészségét azzal, hogy az azbesztmentesítés nem történt meg.

Hangsúlyozta, Budapest leglátogatottabb közparkjában a volt Hungexpo és a Magyar Zene Háza tervezett területén, valamint a korábbi Petőfi Csarnoknál az Új Nemzeti Galéria helyszínén az építési területek azbeszttel, vagyis rákkeltő veszélyes anyaggal szennyezettek. Mindkét beruházás úgy kapott építési engedélyt, hogy annak kiadását kormányrendelet tiltja az azbeszttel szennyezett területeken. A Városliget Zrt. annak ellenére nem végezte el az előzetes azbesztmentesítést, hogy tudható volt a veszélyes anyag jelenléte, továbbá a bontás is a munkavédelmi előírásokat be nem tartva történt – mondta Moldován László, aki szerint így az építési törmelék mellett a levegőbe és a talajba is kerülhetett azbeszt.

Gál József, az LMP budapesti képviselője közölte, az ügyben nyolcpontos kérdéssorral fordulnak Tarlós István főpolgármesterhez és Baán Lászlóhoz, a Liget Projekt kormánybiztosához. Egyebek mellett arra várnak választ, hogy figyelik-e az azbesztpor jelenlétét a levegőben, illetve az építési törmelékben. Hozzátette, az LMP petíciót indít, hogy a lakosság is kifejezhesse akaratát a terület azbesztmentesítése érdekében.

Az azbeszt mikroszkopikus méretű szálai – melyek pl. az elöregedő szigetelések felporzásával keletkeznek – belélegezve mélyre jutnak a tüdőbe, ahol nem tudnak lebomlani, betokosodnak és súlyos légzőszervi megbetegedéseket, kötőhártya-túlburjánzást, tüdőszöveti hegesedést (azbesztózist), mellhártyadaganatot (mesotheliomát) és tüdőrákot okozhatnak. E betegségek évtizedekig lappanghatnak és a veszélyeztetés az idő előrehaladtával nem csökken, hanem nő. Az avuló épületekben felhasznált azbeszt-tartalmú anyagok – melyeket Magyarországon az 1940-es évek óta köz- és lakóépületekben, iskolákban, óvodákban, kereskedelmi célú épületekben vagy pl. Országos Széchényi Könyvtárban alkalmaztak, nem csak az épületeket eddig használókat betegíthetik meg, de a most felnövő generációkat is.

Ismeretes: indult olyan azbeszt per Magyarországon (Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó ügy), ahol a gyorsított eljárás ellenére a felperesek egyike sem élte meg az ítélethozatalt, mert belehalt az azbeszt okozta betegségekbe. Ezzel a jelenséggel szembesülhetünk most a Városliget korábbi épületeinek bontása kapcsán is, amikor bontják az új mega-létesítményeknek helyet adó épületeket is, például a PECSA-t.

A PECSA területének bontása minden valószínűség szerint jelentős mértékű szakszerűtlenséggel és felelőtlenséggel terhelten valósult meg. Mint az a dokumentumokból több ponton kiderül, az elvégzett bontás nem volt teljeskörű és megfelelő, hiszen a kiemelten veszélyes azbeszthulladékok ártalmatlanítása nem történt meg maradéktalanul. Az azbesztcement tartalmú csöveket az egész világon széles körben alkalmazták ívó- és szennyvízhálózatok létesítésére. A volt Petőfi Csarnok ívóvízellátását és szennyvízelvezetését is azbesztcement csövekkel oldották meg. Az azbesztfelmérés vizsgálati eredményei alapján kijelenthető, hogy a teljes területen elszórtan, a talajfelszínen lévő építési-bontási hulladékok között az azbesztcement bontási törmelék darabok fellelhetőek.

Vélhetően az azbesztcement bontási törmelékek a tereprendezési munkálatok során a talajfelszín közelében lévő azbesztcement csatornavezetékek (szennyvíz- és ivóvíz-csővezetékek) megbontása során is a talajfelszínre kerültek. További azbesztcement bontási törmelék darabok a tereprendezés során megmozgatott talajrétegben feltételezhetőek, valamint a talaj mélyebb rétegeiben ugyancsak valószínűsíthetőek lehetnek a közműhálózat részeként. Mivel az építési területen a felszín és a mélyebb rétegek is szennyezettek lehetnek azbeszttel (a nem szakszerű és be nem fejezett bontás miatt), haladéktalan intézkedésekre van szükség, teljesen egyetértve a Ligetvédők megállapításaival.

Gál József és Moldován László sajtótájékoztatója a Városligetben 2018. szeptember 20-án (Fotó: LMP)

Közveszélyt okozónak és különösen cinikusnak tartjuk, hogy a területet ilyen állapotban és figyelmeztetés nélkül adták civilek “demonstrációs célra”. De nem kevésbé cinikus az a fideszes hallgatólagos tett, hogy a város erősen légszennyezett területeiről ide kijövő lakosok nemcsak, hogy nem élvezhetik a tiszta levegőt, de még érzékszerveikkel fel nem fogható egészségkárosítható anyagok is veszélyeztetik az egészségüket.

A felszíni azbesztmentesítés elvégzése után, a kiválogatott azbeszttartalmú veszélyes hulladék (Azbesztet tartalmazó építőanyag – hulladék azonosító kód 170605*) a hatályos jogszabályok, vonatkozó rendeletek alapján történő kezelését, végleges lerakóhelyre történő elszállítását javasoljuk. Amennyiben a területen mélyépítés vagy egyéb más, a talaj rétegrendjét megbontó munkálat végzése történik, a munkálatok elvégzését akkreditált helyszínre telepített vizsgálólaboratórium irányítása mellett, szakcég bevonásával a hazai, hatályos 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint javasoljuk.

Az LMP eddig már többször tett javaslatot (OGY határozati javaslat az országos azbesztmentesítésre, lakó-és középületi, illetve egyéb esetekre), de a kormányzat részéről mindeddig süket fülekre talált, pedig óvodák, iskolák és lakóépületek is érintettek e kérdésben.

 

MTI / LMP sajtó

2018-09-20T14:53:08+00:00 2018. 09. 20.|Budapest|