Parlagfű háború

Hazánk több mint kétmillió lakosa szenved a parlagfűtől. Ez évente több hétig tartó kellemetlenséget és komoly egészségügyi tüneteket okoz, ami gyakran munkakieséssel és jelentős gyógyszerkiadással jár. Több tíz milliárd forint gyógyszerköltségről van szó, és ezek a számok folyamatosan emelkednek. Schmuck Erzsébet szemptember 14-i sajtótájékoztatóján erről, és az állami parlagfűirtás kudarcáról is beszélt.

Bizonyított, hogy a problémát elsősorban a mezőgazdasági területeken nagy felszínborítást elérő parlagfüves foltok okozzák, amiben nagy szerepe van többek között a gondozatlanul hagyott területek gyarapodásának, a gyommaggal fertőzött, nem minősített vetőmagnak vagy az egyes gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség kialakulásának.

De az ember által rendszeresen bolygatott területek, útszélek, töltések, rendezetlen városi zöld felületek is kiváló élőhelyei a parlagfűnek. A felszín bolygatása után, pl., kábelek, csatornák, vezetékek fektetése után, ha nem történik meg a felszín eredeti borítottságának helyreállítása, akkor azt várhatóan gyomok, köztük parlagfű népesíti be. Meg kell említeni, hogy a terjedésben és fennmaradásban fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás is. A parlagfű jól bírja a szárazságot, igénytelen a talajjal szemben, de tűri a hideget is.

A városokban az allergiás betegek aránya magasabb és ez arra utal, hogy a levegőszennyezés tovább súlyosbítja az allergén eredetű megbetegedéseket, ezért a megoldáshoz elengedhetetlen volna a légszennyezés elleni komplex fellépés is. A parlagfű állami irányítással történő irtása 2008-ban kezdődött, ezt követően a jogszabályoktól, ezek kapcsán az ellenőrzésektől és fenyegető bírságoktól, valamint a társadalmi összefogástól és növekvő anyagi ráfordítástól sokan látványos eredményekre számítottak.

A várakozások azonban nem teljesültek, az ÁSZ egy 2013-2015 éveket vizsgáló jelentése szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, ami a korábbi célkitűzés volt. Valószínű, hogy ez a célkitűzés is szerény lenne, hiszen sok esetben a 10 pollenszem is allergiás reakciókat vált ki az arra érzékenyekből. A kialakult helyzet a kormány és szaktárcái együttes tehetetlenségét, a politikai akarat teljes hiányát, e súlyos lakossági probléma semmibe vételét mutatja. Az utóbbi évek kormányzati intézkedései nemhogy segítették volna a probléma megoldását, de még a korábbi intézményi hátteret is szétzilálták, beszántva pl. a felderítésben nagy szerepet játszó Földmérési és Távközlési Intézet, szétverve a környezetegészségügy szervezeteit.

Sajnos a forrásokkal sem jól gazdálkodtak. Még 2014-ben lett óriási botrány abból, amikor nyilvánosságra került, hogy hogyan élte fel az adófizetők 1 százalékaiból korábban felajánlott, több mint 1,1 milliárd forintot az akkor még Vidékfejlesztési Minisztérium néven futó tárca. A kifejezetten parlagfű-mentesítésre felajánlott pénz elfolyt állami végkielégítésekre, közüzemi számlákra. A milliárdos botránynak nem volt semmilyen személyi vagy jogi következménye.

Az LMP az utóbbi években mindegyik, a parlagfű okozta allergiát kiváltó ok megszüntetésére nyújtott be érdemi javaslatot pl. az özönfajok visszaszorítása, a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlat bevezetése, a települési levegőtisztaság javítása, az élelmiszerbiztonság erősítése, a szervezetünkbe kerülő vegyianyagok használatának csökkentése érdekében), de a kormányoldalon ez süket fülekre talált.
Itt az ideje, hogy a Kormány számításba vegye a parlagfű térhódításának és fennmaradásának okait, és cselekvési tervet készítsen azok megoldására, mert különben a tendencia folytatódni fog.

Ezért az LMP felszólítja kormányt, hogy 2019. január 31-ig készítsen az Országgyűlés számára beszámoló jelentést a parlagfű-koncentráció 2013-2018. évi alakulásáról, a 2018. évben elvégzett intézkedésekről,

• A Jelentésben mutassák be a parlagfűvel összefüggő munkaidőkiesés és gyógyszerkiadás mértékét a 2013-2018- évi időszakra;

• A Jelentés tartalmazza a 2019. évre tervezett, a parlagfű visszaszorítására irányuló konkrét cselekvési tervet, feltüntetve az egyes intézkedésért felelős intézményeket és a szükséges, a Kormány által biztosított forrásokat.