fbpx

A klímaváltozás ellen nem lesz elég plakátkampánnyal küzdeni!

A klímaváltozás ellen nem lesz elég plakátkampánnyal küzdeni!

Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint tíz évünk van arra, hogy globális szinten a kritikus 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést. A magyar kormány nézzen végre szembe a klímaváltozás negatív hatásaival és mellébeszélés helyett sürgősen csökkentse a károsanyag-kibocsátást – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese.

Schmuck Erzsébet „lejárt szavatosságúnak” nevezte a nemrég elfogadott éghajlatváltozási stratégiát, az ugyanis idejétmúlt helyzetértékelésen alapszik, és nem tartalmaz konkrét célokat, határidőket, felelősöket vagy forrásokat.

A stratégia 2014-ben készült, amikor Magyarországon még csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, az ugyanakkor 2015 óta folyamatosan emelkedik, évente 6 százalékkal.

Tavasszal, nyáron és az elmúlt napokban sorra dőltek meg a melegrekordok. Soha nem tapasztalt meleg, kritikusan alacsony vízállások – aminek következtében még Pakson is vissza kellett fogni a termelést -, alig-csapadékos nyár és ősz, extrém károk Európában.

Hazánkban a ‘80-as évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet már most 2 Celsius-fokkal nőtt, az évszázad végére pedig 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971-2000 közötti átlaghoz képest. A nyár még szárazabb lehet, mind nagyobb területeket sújthat az aszály, miközben fokozódó árvizekre, felhőszakadásokra lehet számítani. Tovább nő a hőhullámok miatti időelőtti halálozás, 30 százalékos lehet a termésátlag-csökkenés, itthon is gyakorivá válhatnak az erdőtüzek, miközben erdeink már most is pusztulnak.

Új, eddig nem tapasztalt kórokozók és kártevők fenyegetnek minket, az otthonunkat, az élelmünket és a környezetünket. De a rendkívüli időjárási események nem kímélik az infrastruktúrát sem: épület- út- közműkárok okozhatnak jelentős kockázatot és veszteséget.

Bár több éve elfogadta a kormány az ország vízgazdálkodási stratégiájának aposztrofált Kvassay Jenő Tervet, szinte minden beruházása ezzel szembe megy: az életadó vizet nemhogy az ország javára fordítaná, de milliárdokért akár a termő- és a természetvédelmi területek kárára mielőbb elvezeti azt, a domb- és síkvidéki tározást elhanyagolja.

De nem kíméletesebb az emberekkel sem. A kormány elszabotálta a lakások EU-forrásokból történő energetikai korszerűsítését, folyamatosan felszámolja az enyhet adó zöldterületeket, az ivókutakat. Sem téli, sem nyári extrém körülmények esetére nem biztosít menedéket a rászorultaknak. A klímabarát település és közösségi közlekedés is ismeretlen számára a támogatandó ügyek között.

A kormány folyton a magyar vidék és mezőgazdaság sikereiről beszél, de nem vesz tudomást arról, hogy megfelelő szabályozás nélkül a talajok termőképessége csak romlik. A klímaváltozáshoz igazodóan talajvédő, a sokféleségre építő gazdálkodásra volna szükség, tájfajtákkal, hozzáértő gazdákkal.

Miközben arról szólnak a hírek, hogy a kormány hogyan akarja a megmaradt állami erdőket saját holdudvarának átjátszani, érdemes volna a felelős gondolkozású erdészek hangját is meghallani; mert pusztulnak a magyar erdők; az éghajlatváltozás miatt sok területen nemhogy az erdősítés, de még a meglévő állományok megtartása is kérdéses – tette hozzá Schmuck.

2018-11-05T16:19:12+00:00 2018. 11. 05.|Fenntarthatóság|