fbpx

„Egész életemben zöld ügyekkel foglalkoztam, és sosem adtam fel” – Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke

A közgazdász végzettségű, Nagykátán született politikus már egészen korán elkötelezte magát a környezet- és természetvédelem mellett. Alapító tagja volt a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ), melynek 2002-ig az elnöke, 2004 és 2008 között pedig a társelnöke volt. 2002 és 2003 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be. 2008 augusztusában részt vett az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsának létrehozásában, majd 2010-ig a szervezet titkára volt. 2011-től részben civil ügyekkel, részben zöld politikával foglalkozik. 2011 augusztusa és 2014 tavasza között az Ökopolisz Alapítvány társelnöki feladatait látta el, azóta pedig az LMP országgyűlési képviselője. Jelenleg a párt társelnöke (ebben ő képviseli az állandóságot, hisz 2019 előtt is már az volt), valamint az Országgyűlés Fenntartható fejlődés Bizottságának elnöke.

Mikor döntöttél úgy, hogy politikával fogsz foglalkozni?

Már a rendszerváltás előtti időkben aktív voltam, de akkor még környezetvédő civilként. Viszont már akkor felmerült bennem, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy zöld pártra, vagy legalábbis a zöld ügyek határozottabb képviseletére. Ez a gondolat aztán a rendszerváltást követően csak fokozódott bennem. Határozott véleményem volt, hogy a mindennapi életünket sokkal környezettudatosabban kellene élnünk, és ehhez bizonyos – gazdasági, társadalmi – szabályokat is le kéne fektetni. Ezért is vettem részt az első hazai zöld párt megalapításában, ám elég hamar világossá vált, hogy a magyar társadalom még nincs erre felkészülve, így a párt is kudarcot vallott. Volt még egy hasonló kísérletem, de az sem lett sikertörténet. Ennek ellenére nem adtam fel, hanem kitartóan dolgoztam tovább, mint civil környezetvédő. Aztán harmadikra sikerült, ez lett az LMP, melynek egyik alapítója, kezdeményezője voltam.

A következő másfél évben mire helyezed a fő hangsúlyt annak érdekében, hogy 2022-ben az LMP megerősödve forduljon rá az országgyűlési választásra?

Két nagy kihívás áll előttünk. És ezek nemcsak az LMP ügyei, hanem országos, sőt globális ügyek. Az egyik a társadalmi igazságtalanság felszámolása. Egyre több a kiszolgáltatott helyzetben, egyik hónapról a másikra élő szegény ember, miközben egyre nagyobb vagyon és hatalom halmozódik fel kevés ember kezében, a két csoport között pedig csak mélyül az árok. A zöld politika választ tud adni erre a kérdésre is, például igazságosabb elosztással és teherviseléssel. A másik nagy kihívás az ökológiai válság elmélyülése, benne az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség eltűnése, drasztikus lecsökkenése. Ez a két hatalmas kihívás ráadásul még össze is függ egymással.
A megoldás azonban nem lehet az, ami eddig volt: tűzoltás és a problémák felszíni kezelése, utókezelése. Ezek ugyanis nem oldanak meg semmit, hanem inkább újabb problémákat szülnek. Le kell ásni a probléma gyökeréig, és onnan lebontani az egészet.

Mi szakmai életed eddigi legnagyobb eredménye, amire büszke vagy?

Talán arra, hogy csupa kiváló civil és nem civil környezetvédőt, tudóst és politikust ismerhettem meg és dolgozhattam velük.

Mi az a rád nagyon jellemző tulajdonság, ami leginkább az LMP előnyére válik?

Elkötelezett és kitartó vagyok. Egész életemben zöld ügyekkel foglalkoztam, és sosem adtam fel.

Mit jelent számodra a zöld gondolat?

Egyfelől az összefüggésekben való gondolkodást jelenti, a társadalmi, gazdasági, környezeti kérdések egyetlen rendszerben való kezelését. Ezt kéne a politikával is megértetni, ami viszont nem így, nem hosszú távon gondolkodik, szinte mindent a rövidtávú gazdasági érdekeknek rendel alá. Amikor meghozunk egy új szabályt, akkor annak minden vetületét meg kell vizsgálni, a problémákat pedig az egyik területről nem terhelhetjük egy másikra. Mert attól még a probléma ugyanúgy fennáll. Iszonyú gyors ütemben pusztítjuk a természetet, a környezetünket, de elég csak a gyerekeinkre meg az unokáinkra gondolni, hogy világossá váljon, nem tehetjük meg azt, hogy ennyire önző módon éljünk, ahogy jelenleg.

Ha nem politikával foglalkoznál, akkor mivel?

Környezetvédelemmel, csak nem, mint politikus. Egész életemben ezzel foglalkoztam, és ez most már így is marad.

Mondj olyan tulajdonságot, amit szeretsz magadban, meg olyat is, amit nem!

Szeretem azt a harmonikus viszonyt, amit kialakítottam a környezettel, a természettel. Szeretem az otthonomat, ami egy zsákfaluban van, és ami tele van állatokkal, vannak kutyáim meg két lovam. Szeretek velük foglalatoskodni. Békét ad, és ebből töltekezem. Amit nem szeretek magamban, hogy időnként türelmetlen vagyok. Próbálok ezen változtatni, valamennyire sikerül is.

Mi az a 3 dolog, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?

Az állataimat biztosan vinném. Meg szeretetet is, mert az mindenhol jól jön. A harmadik pedig a természettel való békés együttélés lenne.

Melyik az a művészeti alkotás, ami a legnagyobb hatással volt rád?

Jó kérdés. Egy politikus életében nagy probléma, hogy nem nagyon jut ideje elolvasni egy könyvet vagy elmenni egy kiállításra. Az idejét sem tudom, mikor esett ez meg velem utoljára, pedig egyébként vágyom rá. Úgyhogy inkább azok az ökológusok voltak rám nagy hatással, akikkel találkoztam és akik nekem, a közgazdásznak felnyitották a szememet.

Van valami vezérlő gondolat, mondat, aforizma, ami meghatározza az életedet, a döntéseidet?

Senki sem tökéletes, minden embernek vannak jó meg rossz tulajdonságai, de mindenkinek a jó tulajdonságait nézem elsősorban. Így lehetünk szolidárisak meg együttműködők a többiekkel. Ha tiszteljük és kölcsönösen megértjük egymást. Sokkal jobb és békésebb lenne így a világ is.

2020-11-16T11:52:44+00:00 2020. 11. 16.|Interjú|