A klímaváltozás miatt van aszály, ami miatt meg drágulás jön

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint az aszály hatását a magyar társadalom közvetlenül az árak jelentős növekedésében fogja megtapasztalni. A kormány a fontos dolgokat halogatja, miközben felelőtlen, a stratégiai vízkészleteinket kockáztató, lerabló intézkedéseket hoz.

Schmuck Erzsébet vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a klímaváltozást korunk legnagyobb kihívásának nevezve azt mondta: egy tartós aszály dominószerűen sok ágazatot lehetetleníthet el.

A héten adta ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete a 2018. évi jelentését, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás és következményei egyre gyorsulnak. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi mértékben folytatódik, az évszázad végére 3-5 Celsius –fokkal növekedhet a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest.

Ennek katasztrofális következményei lesznek Magyarországon is. Hazánk földrajzi helyzeténél fogva különösen kitett az éghajlatváltozásnak, az egyik legérzékenyebb európai ország.

Az elmúlt másfél hónapban feleannyi csapadék esett Magyarországon, mint a sokévi átlag, ilyen vízhiányos állapotra az elmúlt húsz évben nem volt példa. A szakemberek szerint a szántóföldi növények közül az őszi búza és a repce van a legnagyobb veszélyben, emellett a zöldborsó, a mák, az olajretek, a spenót, a vöröshagyma, valamint a gyökérzöldségfélék vetését és kelését is veszélyezteti az aszály. Az Agrár Kamara szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az idei aszály a magyar gazdáknak.

A legfontosabb feladat, hogy mezőgazdaságunk alkalmazkodjon a helyzethez. Ennek érdekében az agrártámogatásokat át kell irányítani a jó környezeti és élelmiszerminőséget biztosító termesztéstechnológiákhoz. Emellett gyors lépéseket szükségesek a vízvisszatartásra épülő vízgazdálkodás érdekében is. A cél a stratégiai vízkészlet maximális védelme, a vízzel való takarékosság és a vízlábnyom csökkentése.

A szárazság erdeinket sem kíméli. Az aszálykárok már nemcsak a síkvidéki fiatalabb erdőkben, hanem hegyvidéki, idősebb, őshonos állományokban is fellépnek. Az aszálystressz miatt legyengült állományokban tömegesen léphetnek fel, és okozhatnak tömeges fapusztulást a kórokozók.

A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tűzesetek esélye. Az idei évben robbanásszerűen megnőtt a szabadtéri tüzek száma, március közepéig 3400 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat.

Abból, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívásává vált Orbán Viktor és kormánya nem sokat ért. Nem értik, hogy a klímaváltozás megfékezése érdekében egyszerre kell cselekedni globális, EU-s és nemzeti szinteken. Ha értenék, akkor nem akadályoznák és nem feküdne Orbán Viktor keresztbe, hogy az EU szigorú klímatervet fogadjon el. Ha értenék, akkor itthon is megtennék a szükséges lépéseket.