Az LMP álláspontja szerint a kormány által ma benyújtott költségvetés teljes vakrepülés. Eddig is hiba volt tavasszal benyújtani a következő évi költségvetést, most, az ismeretlen nagyságú válság idején – még inkább az. Az, hogy a kormány a teljes bizonytalanság ellenére ragaszkodik a költségvetés tavaszi parlamenti időszakban való elfogadásához, azt is jelenti, hogy egyáltalán nem veszi komolyan az abban foglaltakat.

Biztosan azért, mert úgy véli, bármit bármikor átírhat, átcsoportosíthat. Ez a magyar polgárok semmibe vétele, akiknek élete, munkája függhet a költségvetéstől. A komolytalanság jele, hogy – példátlan módon – kihagyták a költségvetésből az államadósság és a jósolt GDP összegét is. Hogyan lehet így felelősen tervezni?

A benyújtott költségvetést az elkövetkező napokban részletesen fogjuk elemezni, most viszont arra kívánjuk felhívni a figyelmet, mit kellene tartalmaznia a jövő évi költségvetés tervezetének.

A koronavírusjárvány egyértelműen bemutatta, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható, és nem válságálló. Tízezrek vesztették el munkahelyüket, jövedelmüket.

A járvány egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy nem folytathatjuk ott, ahol a járvány előtt abbahagytuk!

Az LMP meggyőződése, hogy a 2021-es költségvetésnek a zöld újjáépítést kell – kellene – szolgálnia. A koronavírus járvány magával hozott egy gazdasági válságot, azonban a gazdasági válság mögött ott tornyosul a klímaválság és az ökológiai válság fenyegetése – tetézve mindezt a kibontakozó szociális válsággal.
Ezen kihívásokra kellene a költségvetésnek választ adnia!

Az LMP először azt vette számba, hogy mik legyenek a költségvetésnek a prioritásai. Ezek alapján fogjuk a költségvetés-tervezetet megvizsgálni, értékelni és ahhoz módosító javaslatokat benyújtani.

Négy prioritást jelöltünk meg, amelyek sarokpontjai egy zöld újjáépítésnek:

1. Válságálló, zöld munkahelyek létrehozása.

2. Felkészülés a vízhiányra és küzdelem az aszály ellen, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

3. A társadalmi válság megelőzése: a szociális szektor megerősítése.

4. Végül de nem utolsó sorban az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása. Ennek érdekében progresszív jövedelemadó és vagyonadó bevezetése. És az offshore cégek kizárása a közpénzekből.

Miért ezek a prioritásaink?

1. Válságálló, tisztes megélhetést biztosító munkahelyeket elsősorban a zöld szektorban és a helyi gazdaságban lehet teremteni.

A válság megmutatta, hogy a gazdaságnak azok a részei stabilak, ahol a mindennapi, alapvető szükségleti cikkeket gyártják, és szolgáltatják. Az élelem, az energia, a tisztálkodás és higiénia, a ruházkodás az építkezés-lakhatás, és a mobilitás terén hazai vagy regionális keretek közt kell kielégíteni a keresletet.

A Zöld gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés keretében ezért többek között a következő szektorok fejlesztendők:
energiahatékonysági, épületenergetikai beruházások; a megújuló energiatermelés és elosztás, a tárolási technológiák fejlesztése; talaj- és vízmegtartó mezőgazdaság, biogazdálkodás, helyi termékek és rövid ellátási láncok a kereskedelemben; hulladékgazdálkodás, a körkörös gazdaság kiépítése; közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés, és ezek háttéripara; épületfelújítási háttéripar, nyílászáróktól a szigetelőanyagokig; környezetbarát tisztítószerek, tisztálkodási szerek és higiéniai termékek; vagy például a fehérneműgyártás.

2. Fel kell készülnünk a vízhiányra, és bölcs lépéseket tenni az aszály ellen. Ha nincs víz, élet sincs. Nincs mezőgazdaság, nincs élelmünk, nincs erdő és nincsenek állatok. A klímaváltozás nyomán a Kárpát-medencét már most durván sújtja az aszály.

A vizeinkkel pazarlóan bánunk: az árvíz-belvíz-aszály hármas problémájára nem a gátak magasítása és az öntözés, pláne nem a GMO a válasz, hanem a folyók visszakanyargósítása, a tájgazdákodás, a vizek visszatartása és közösségi felhasználása. Védenünk kell az erdőket a kiszáradástól és a gazdasági célú hasznosítástól. Védenünk kell a természetes élőhelyeket a beépítéstől.

3. A társadalmi válság megelőzése a zöld politika egyik kulcskérdése. A szociális szektort meg kell erősíteni, a szociális hálót újra kell fonni. A szociális és egészségügyi szektorban radikális, 50%-os béremelésre van szükség.
Az államnak gondoskodnia kell mindenkiről, aki elveszítette a munkáját, aki nyugdíjba vonult, akinek nincs elegendő jövedelme a minimális létfeltételek fedezéséhez sem. Meg kell növelni az univerzális támogatásokat, mint a családi pótlék, vagy kiterjeszteni a családok támogatását a felsőoktatásban tanulókra is.

4. Az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása a fenntartható társadalom legfontosabb követelménye. Nem tartható, hogy a javak egyre nagyobb része halmozódik fel egyre kevesebbek kezén. Szükség van ezért a jövedelmek és vagyonok eddiginél nagyobb újraelosztására. A nagy vagyonok és jövedelmek is vegyék ki részüket a közteherviselésből. Ezt szolgálja a progresszív jövedelemadó bevezetése, és ezt szolgálja a vagyonadó is, ami szintén progresszív módon, sávosan terhelné a kiugróan nagy vagyonokat.

Az erőforrások igazságosabb elosztását hosszabb távon a szénkvóták, erőforrás-kvóták kidolgozása és bevezetése jelentené, ami mindenkinek biztosítaná a szükségleteit, a túlfogyasztást viszont nagyon megdrágítaná. Rövid távon ezt a feladatot a zöld adók töltik be, amelyek megdrágítják az erőforrások pazarlását és ösztönzik a takarékosságot.

Bízunk abban, hogy a kormány levonja a tapasztalatokat a koronavírus-járvány következményeiből, és támogatni fogja a zöld újjáépítés programot!