fbpx

Összeomlás szélén a közszolgáltatások

Összeomlás szélén a közszolgáltatások

Összeomlás szélére került a közösségi közlekedés, a vízszolgáltatás, katasztrofális állapotban vannak az utak, rendszerproblémák vannak az egészségügy és az oktatás területén, illetve a szociális ágazatban is – közölte a Lehet Más a Politika Párt (LMP) társelnöke hétfőn Zalaegerszegen.

Keresztes László Lóránt sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a napokban a kormány részéről egy nyilatkozatba burkolt bejelentés hangzott el arról, hogy 2021-től nagy átalakítást terveznek a közösségi közlekedés szervezésében a közelgő piacnyitásra hivatkozva.

A közösségi közlekedés területén kötelező piacnyitásra a kormány nem készítette fel a magyar vállalatokat, a magyar gazdaságot.

2010 óta sokszor belengetett nemzeti buszgyártás nem valósult meg, ehelyett a magát nemzetinek hazudó kormány óriási állami támogatást ad kínai buszgyártók befektetéseinek. Az állami tulajdonú busztársaságoknál ugyanakkor katasztrofális a járművek életkora és műszaki állapota, így ezek a cégek alkalmatlanok lesznek arra, hogy a tendereken részt vegyenek.

Az LMP letett az asztalra egy átfogó közlekedési stratégiát, amit a szakma, az érdekképviseletek és az ellenzéki pártok is támogattak.

Közlekedési szövetségeket kell létrehozni, amelyekben az önkormányzatoknak kiemelkedő szerepe van, országos integrált, ütemes menetrendet kell bevezetni, hogy kiküszöböljék a párhuzamosságokat, egységes tarifarendszert kell bevezetni és új alapokra kell építeni a finanszírozást. Ez nemzetbiztonsági szempontból is fontos szolgáltatás, ezért nem szeretnénk ebben magáncégeket látni, garanciák is kellenek arra, hogy a kormányzat holdudvarába tartozó cégek ne mazsolázzák ki a tendereken a rentábilisan üzemeltethető viszonylatokat.

Demeter Márta, az LMP másik társelnöke arról is beszélt, hogy a közlekedési ágazatban a munkakörülmények és az alacsony bérek miatt óriási az elvándorlás. Megállítható és megfordítható lenne ez a tendencia, amihez három intézkedést tartana szükségesnek.

Vissza kell állítani – de társadalmilag igazságos formában – a buszvezetők számára a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjat úgy, hogy az az egészségügyileg indokolt kompenzáció mellett a minél további munkavállalásra ösztönözzön. A másik lépés, hogy az állam a jelenlegi 38 ezer 650 forintról emelje 60 ezer forintra a 2008 óta változatlan összegű köztisztviselői illetményalapot, amivel megállítható lenne a kormányhivatalok kiürülése, az ügyintézők távozása.

Harmadik lépésként – és az európai parlamenti választások egyik tétjeként – azt határozta meg, hogy lesznek-e Magyarországon tisztességes európai bérek. Az LMP szerint az adott tagállam nemzetgazdasági teljesítőképességéhez mért európai minimálbérre van szükség, ami Magyarországon a jelenlegi összeg legalább duplájára emelését jelentené.

Hohn Krisztina, az Új Kezdet Párt alelnöke, az LMP-frakció tagja korábbi kistelepülési polgármesterként úgy jellemezte a vidéki közlekedési viszonyokat: a magyar mellékúthálózat csapnivaló. Különösen a zsáktelepülések esetében, ahol egyetlen úton lehet közlekedni, de ezek állapota miatt esetenként már a szemétszállítás sem megoldott, a buszok pedig naponta egyszer, esetleg kétszer mennek be.

Az önkormányzati tulajdonú vízműveket nagy mértékben sújtó közműadó is leginkább a kistelepüléseknek káros, a vezetékek hosszúságában meghatározott adónem ugyanis magasabb, mint az adott településen befolyt bevétel, a hiányt pedig az önkormányzatoknak kell összeadnia. Már 3000 milliárd forint hiányzik a fejlesztési tervek finanszírozásából is, mert a vízdíjak nem elégségesek a leromlott állapotú vezetékek cseréjére – emelte ki a képviselő.

2019-05-14T12:00:17+00:00 2019. 05. 14.|Közlekedés|