A magyar kormány folytatja az egyetemek kíméletlen bedarálását, központi ellenőrzés alá vonását, és éppen a Színház- és Filmművészeti Egyetem van soron. Ha a kormány bicskája nem is tört még bele a dologba, de nem várt és elég komoly ellenállásba ütközött: a diákság úgy döntött, nem hagyja magát. Próbáltak egyeztetni, kompromisszumot kerestek, majd hangos-utcabálos tüntetést tartottak.
Éjszaka a hallgatók elfoglalták az egyetem épületét, ahova nem engednek be senkit, de legfőképpen nem Vidnyánszky Attilát és az egyetem működését mostantól koordináló alapítvány kuratóriumának tagjait.
Kedden 15 órától a diákok vezetői sajtótájékoztatót tartottak az egyetem épülete előtt, ahol elmondták, nem fejezik be a tiltakozást, hanem azt addig folytatják, amíg kézzelfogható eredményt nem érnek el. A hallgatók egy 13 pontból álló követeléscsomagot is megfogalmaztak, melyek az alábbiak:
- Garantált autonómiát az egyetemnek!
- Elutasítjuk az egyetem modellváltásáról szóló törvényt jelenlegi formájában!
- Elutasítjuk a kuratórium és a felügyelőbizottság kinevezésének módját, így ezzel a kuratóriumot és a felügyelőbizottságot is!
- Elutasítjuk a fenntartó által fenntartott alapdokumentumokat!
- Elutasítunk bármilyen önkényesen kinevezett vezetőséget!
- Követeljük a szenátus jogkörének visszaállítását!
- Követeljük a lemondott szenátus által elfogadott alapdokumentumok elfogadását!
- Követeljük a jelenlegi kuratórium lemondását!
- Követeljük, hogy az alapítvány alapító jogai ne kerülhessenek át az államtól az alapítványhoz!
- Követeljük, hogy az állam ne vonulhasson ki teljesen az egyetem finanszírozásából!
- Követeljük, hogy az egyetem neve kerüljön vissza az alapítvány nevébe!
- Nyomatékosan kijelentjük, hogy a pártpolitikától továbbra is elhatárolódunk, és tiszteljék meg az ügyünket azzal, hogy távolmaradnak tőle!
- Az egyetemre további rendelkezésig csak az egyetem jelenlegi polgárai léphetnek be.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja támogatja és kiáll a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett, mert elfogadhatatlan az a cinikus, barbár és a kultúrától a lehető legtávolabb álló gyakorlat, amivel az egyetem autonómiáját felszámolni igyekeznek.