Kezdődik az új szemeszter: van megoldás a lakhatási válságra

Az albérleti árak Budapesten egy év alatt durván megugrottak. Az akár 40%-os drágulás rengeteg embert és családot lehetetlen helyzetbe hoz, az általánosan alacsony bérszínvonal mellett számos család „kiszorul” jelenlegi lakhelyéről, vagy megtakarításai eltűnnek. Csárdi Antal a tanévkezdéskor ismét fókuszba kerülő, elrugaszkodott albérletárakról tartott sajtótájékoztatót.

Ma a magyar családok 4/5-e nem tud megtakarítani. Közel egymillió ember él albérletben, bérlakásban: diákok, fiatal családosok, közszolgálatban dolgozók, alacsony jövedelműek, devizahitel miatt lakásukat elvesztők. Egy regionális összehasonlító elemzéséből kiderül: legkevesebbet, átlagosan 97 órát a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet, 179 órát pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját. Ma Budapesten pl. átlagosan havi 170 ezer forint egy albérlet ár + rezsi természetesen.

Van megoldás, csak politikai akarat kell hozzá

Ha Orbán Viktor felnyitná a szemét, és körülnézne az országban, szembetalálná magát az emberek százezreit sújtó lakhatási válsággal. Különösen nagy a probléma Budapesten: pedig a megoldás létezik, csak a megfelelő politikai akarat szükséges hozzá. Ahogy Orbán Viktor repülőjegyet adott a magyar fiataloknak, mi az LMP-ben azt preferáljuk, hogy lakhatásban részesüljenek a magyar fiatalok.

Csárdi Antal sajtótájékoztatója (Fotó: LMP)

A bérlakások száma egyébként is alacsony, és a rossz önkormányzati bérlakás-szabályozás. A világ legélhetőbb városa 2018-ban Bécs. 1,7 millió lakosának 66 százaléka él szociális bérlakásban vagy kap lakhatási támogatást. Budapesten ez a szám mindössze 2 százalék, miközben félmillió lakás áll üresen Magyarországon. De még Csehországban és Lengyelországban is 10 százalék feletti az önkormányzati lakásszektor aránya.

Az LMP javaslatai:

  1. Bérlakásalap az önkormányzatoknak. Az Alap önkormányzatoknak és felsőoktatási intézményeknek nyújtana segítséget bérlakások és kollégiumok építésére és bérlakás célú felújításra. Ott, ahol az elmúlt években 200 milliárdot költöttek stadionokra, talán erre is jutna. Így rengeteg bérbe adható lakás jönne létre, ráadásul alacsony rezsijű, energiahatékony lakások. Az LMP erre évi 50 milliárd forintot szánna legalább. Ezt idén is beadtuk módosítóként a költségvetéshez, de a Fidesz ezt is leszavazta.
  2. Albérlettámogatások. Lehetőséget kell adni arra, hogy a cafeteria rendszerben munkáltatók kedvezményesen adjanak albérleti támogatást, akár a lakbér 50%-ig. Ez a piac kifehéredését is szolgálná. Emellett az önkormányzatok lakbértámogatási keretét is vissza kell állítani.
  3. A bérlő és bérbeadó helyzetének rendezése egy új albérleti törvénnyel. Ezt az LMP ősszel, szakmai és társadalmi konzultációk után nyújtja be a Parlamentnek. Ebben szerepelne bérleti kockázati garancia biztosítás bevezetése, a jogviták gyors elbírálása, a lakásbérleti szerződések kötelező elemei, a kaució szerepének pontosítása, valamint a bérlő-jelölt ellenőrzésére való jogosultság biztosítása. A kiszámíthatóság mérsékelni fogja az árakat.
  4. A lakásfelújítás és a bérlakásépítés ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra. Magyarországon 500.000 üres lakás van, aminek jó részét felújítva lehetne használni. így nem csak több magán- és bérlakás jöhet létre, hanem jobb minőségű, alacsony rezsijű lakások.

Megoldatlanok a magánlakások bérbeadásának problémái is. A magánlakások esetében a bérbeadások 80%-a feketén történik, így a bérlők kiszolgáltatottsága nagyon nagy, de a bérbeadók kockázata is. Ráadásul lehetetlen túlnyomórészt feketén működő szektor ügyeit szabályozással rendezni. Mindezek ellenére ma a kormányzat csak a lakástulajdonhoz jutást támogatja.