fbpx

Demeter Márta: Az emberek biztonsága legyen a következő uniós költségvetés központi ügye!

Demeter Márta: Az emberek biztonsága legyen a következő uniós költségvetés központi ügye!

Nem kérdés, hogy minden népnek joga van eldöntenie, kikkel akar együtt élni és kikkel nem – ezért a bevándorláspolitikának továbbra is nemzeti hatáskörnek kell maradnia. De a kormány olyan fontos témákban, mint az illegális migráció és az embercsempészet elleni küzdelem, ellazsálja a munkát, és csak kívülről zsűrizik!

A kormány a napokban most először nyilatkozott meg a soron következő uniós költségvetésről, pedig régóta indokolt lenne az érdemi munka ebben a témában, és most is csak egy vétó belengetésére futotta tőlük. Pedig az elmúlt néhány hónapban az EU végre elmozdult az eddigi iránytól, és az európai emberek biztonságát érdemben erősítő költségvetési javaslatokkal állt elő (Európa külső határainak megerősítése, a közös határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítése és létszámának jelentős megnövelése, harárregisztrációs rendszer létrehozása, támogatás a külső szárazföldi határok, repülőterek biztonságának megerősítéséhez). Ebben a helyzetben a magyar kormány is lehetne aktívabb, és a folyamatos kifogáskeresés és siránkozás helyett dolgozhatna is. Minden eszköze megvan ugyanis, hogy érdemben hasson a jövendő uniós költségvetésre.

Demeter Márta a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2018. május 31-én.

A miniszterelnök ott ül a döntéshozó Európai Tanácsban, a Fidesz képviselői az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban, amely egyébként az Európai Bizottság tagjainak többségét is adja, jelentős létszámmal működik Brüsszelben a magyar Állandó Képviselet, valamint a teljes állami apparátus is rendelkezésükre áll, ahol az európai ügyekre csak a Miniszterelnökségen két államtitkárt is kineveztek. Éppen ezért ne elegáns kívülállót játsszon a kormány, hanem cselekedjen, hogy még az európai parlamenti választások előtt elfogadásra kerüljön egy olyan európai költségvetés, mely hasznos a magyar embereknek.

Fontos, mekkora összeg jut Magyarországnak a közös költségvetésből. Az uniós források indokolatlan és aránytalan csökkenése a következő uniós költségvetési időszakra sem fogadható el. De nem csak a számok a lényegesek – a korábbi uniós költségvetésekből érkező eurómilliárdok felhasználása társadalmi szempontból Magyarországon joggal váltott és vált ki kritikákat – olyan költségvetést kell elfogadni, mely nem csak a multinacionális cégeket vagy a magyar oligarchákat gazdagítja, hanem érdemben járul hozzá Magyarország fejlődéséhez, a magyar emberek körülményeinek, életminőségének javításához. Ez persze a fideszes szereplők személyes és üzleti érdekeivel ellentétes, a Fidesz ellenérdekelt abban, hogy változás legyen az eddigi uniós költségvetésekhez képest – nekik ma tökéletesen megfelel, hogy például az agrártámogatások jó részét pár nagybirtokos nyúlja le, az ország fejlesztésére szánt források más részét pedig szétlopják, vagy szűken vett magáncélokra költik el.

Joggal vár választ a magyar közvélemény, miért akarja a Fidesz a biztonságra a korábbinál nagyságrendileg többet előirányzó uniós költségvetést megfúrni? És mennyiben hasznos ez a magyar társadalom számára?

A kormány nem a magyar emberek érdekeit képviseli

Nem csupán az uniós költségvetés tekintetében nem képviseli a kormány a magyar emberek érdekeit, hanem a biztonság területén sem. A fotózkodás nemzetközi találkozókon nagyon megy a miniszterelnöknek, miközben 1. Nem vett részt a Wachaui Európa Fórumon Ausztriában, amely a ny-balkáni államok és Görögország részvételével zajlott és fontos kérdésekről tanácskozott. 2. Nem vett részt Londonban a Berlini-folyamat csúcstalálkozóján, mely a ny-balkáni együttműködés szorosabbra fűzésén dolgozott. 3. Nem vett részt az uniós minicsúcson, ahol képviselnie kellett volna a magyar emberek jogos biztonsági szempontjait, ehelyett cserben hagyta őket.

A miniszterelnök tegnapi olaszországi túrája sem több, mint a „Facebook-diplomácia” újabb fejezete. Mára komoly kutyaszorítóba került a miniszterelnök, hiszen azon a politikai színtéren, ahol megpróbál játszani, az elmúlt egy évben új szereplők jelentek meg, így gyorsan bekövetkezhet, hogy őt fogják mások eszköznek használni a saját politikai játékaikban. Az olasz belügyminiszter a találkozót a maga szempontjából érthető módon a saját belpolitikai pozíciójának erősítésére akarja használni, Orbán Viktor pedig a milánói villámlátogatásával a néppárton belüli zsarolási pozícióit akarta erősíteni, és megpróbál pozíciót építeni egy néppárt utáni időszakra. De mi köze ehhez a magyar embereknek? Mi a hasznuk ebből? Semmi.

Demeter Márta felszólalása a Parlament ülésén 2018. július 2-án (Fotó: LMP)

Miközben szavakban a magyar miniszterelnök éppen az illegális migrációt állítja meg fél kézzel a Földközi-tengeren, aközben éppen azt az uniós költségvetési tervet fúrja minden erejével, amelyik forrásokat és lehetőséget biztosítana arra, hogy az illegális migrációt kibocsátó országokkal olyan megállapodások szülessenek, amelyek elejét vennék az illegális migrációnak.

Konstruktív hozzáállásra lenne szükség

Számunkra a legfontosabb, hogy az EU-ban a magyar emberek szempontjai markánsan jelenjenek meg, a magyar emberek igényei, elképzelési konkrét megoldási javaslatokkal kerüljenek az európai intézmények asztalaira, és szülessenek olyan európai döntések, amelyek ezeket az igényeket is figyelembe veszik. Radikálisan változtatni kell azon, hogy a „magyar ügyek” csak mint konfliktusforrások és politikai vitaelemek vannak ott az európai napirenden – és a különböző politikai szereplők jól elvitatkozgatnak ezeken a kérdéseken anélkül, hogy ez bármit is előre vinné a dolgokat. Lehet, hogy ez a Fidesznek így pont jó, mert nem kell érdemben foglalkozni a megoldásra váró kérdésekkel, de a magyar embereknek ez a fajta konfliktuspolitizálás nem hozott semmit.

Érdemi felvetések és szövetségesek kellenek, hogy a közép-európai érdekeket ugyanolyan erővel lehessen megjeleníteni az EU-ban, mint az alapító tagállamokét. Ez nem sikerült a kormánynak.

A júniusi uniós minicsúcs jóvoltából (amin Orbán Viktor nem vett részt) az Európai Tanács előző ülésén a migráció kapcsán fontos döntések születtek. Így egyetértés alakult ki abban, hogy meg kell erősíteni a Frontex végrehajtó állományát annak 10 ezer főre bővítésével, a biztonsági ellenőrzés hatékonyabbá tételével, érdemi balkáni együttműködést kell kialakítani, emelni kell a védelmi és biztonsági kiadásokat és érdemi gazdasági fejlesztések révén csökkenteni a harmadik országok regionális különbségeit, így csökkenteni a migrációt. Nem arra kell várni, hogy mindenben egyetértés legyen, hanem mielőbb végrehajtani azokat a döntéseket, melyek mögött ott áll az uniós államok egyetértése.

Az látszik, hogy semmilyen közép- vagy hosszú távú stratégiája és ezzel együtt cselekvése NINCS a kormánynak.
Mi 10 pontban foglaltuk össze, hogy mit kellene tenni az illegális migráció elleni hatékony fellépés érdekében:

  1. a hazai intézményrendszert alkalmassá tenni a biztonsági ellenőrzések hatékony lefolytatására, és végig is vinni ezeket az ellenőrzéseket
  2. rendvédelmi/rendészeti állomány számára biztosítani az ehhez szükséges kiképzést, hazai és nemzetközi jogi képzést,
  3. emellett megfelelő munkakörülményeket biztosítani számukra
  4. a magunk (Magyarország) által tett nemzetközi vállalásokat be kell tartani
  5. számoljanak be a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, hogy a 2013-ban elfogadott migrációs stratégiából mégis mit hajtottak végre
  6. az EU külső határainak védelmét meg kell erősíteni, ezt az EU-s törekvéshez kell aktív politikával hozzájárulni, mert ez a magyar emberek közvetlen biztonsági érdeke
  7. a Frontex végrehajtó állományát 10 ezer főre kell emelni, és ehhez szükséges forrásokat biztosítani
  8. új előrejelző rendszer kialakítására aktívan fel kell lépni, mely a balkáni országokkal együttműködésben hatékonyan lenne képes előre jelezni a migrációs folyamatokat ezzel hozzájárulva a külső határok még hatékonyabb védelméhez.
  9. a letelepedési kötvényekkel kiadott engedélyeket vonja vissza a kormány és derítse fel, milyen bűnözői csoportok kaptak élethosszig tartó letelepedési engedélyt
  10. az EU 2021-27-es költségvetése lényegesen magasabb forrásokat biztosít a védelemre és biztonságra, a kormány el akarja odázni e költségvetés elfogadását az EP-választások utánra pedig a magyar emberek érdeke lenne, hogy az emberek biztonságát erősítő uniós öltségvetés mielőbb elfogadásra kerüljön.

Ezekre – a számos alkalommal ismertetett – felvetésekre sem a parlamenti vitában, sem szóban, sem írásban SEMMILYEN VÁLASZT nem kapott a magyar közvélemény!
Pedig a kormány magyarázattal tartozik, hogy mi ez a halogató, semmitmondó hozzáállás a részéről. Jó lenne tisztán látni, miért nem akarja a kormány, hogy uniós pénzből kapjon támogatást Magyarország külső határainak védelméhez, az illegális migráció elleni fellépéshez. Vajon mi a kormány érdeke abban, hogy ne legyen időben elfogadva az az uniós költségvetés, ami jóval nagyobb összegeket biztosítana a magyar emberek védelmére?

2018-08-30T12:06:35+00:00 2018. 08. 30.|Migráció|