Gyalázatos helyzetben a magyar nyugdíjasok

Egy augusztusi kutatás szerint 18 vizsgált OECD országból Magyarországon a legrosszabb a nyugdíjasok helyzete. Különösen rosszul állunk abban, hogy az időseket mennyire tudjuk bevonni munkába vagy önkéntes tevékenységbe. Rossz az egészségi állapot és közérzet, és sajnos a végén kullogunk fizikai és anyagi biztonság terén is. A kutatás eredményeiről Schmuck Erzsébet számolt be sajtótájékoztatóján.

Az LMP programja szerint egy 3 pilléres nyugdíjrendszert képzel el, ahol az első pillér egy mindenkit megillető alapnyugdíj, a második a munka után járó nyugdíj, a harmadik pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak.

Ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete javuljon, a következő intézkedésekre volna szükség igen sürgősen:

• A legkisebb nyugdíj megemelése 28 500 forintról 50 000 forintra
• A kényszernyugdíjazás eltörlése a közszférában: lehessen nyugdíj mellett is dolgozni és bért kapni!
• Az ápolási díj felemelése a minimálbér szintjére – rengeteg időst érint

A kutatás

Megjelent augusztus végén egy kutatás, amit Amerikai, szingapúri kutatók és a „Research Network an an Aging Society” végeztek. Felállítottak egy „Aging Society Index”-et, azaz Idősödő Társadalom indexet. 18 OECD országot vizsgáltak, ahol elérhető volt minden szükséges adat. A 18 országból Magyarország az utolsó helyre került, az első Norvégia lett, utána Svédország, Usa, Hollandia. Kelet-Európából Szlovénia, Észtország és Lengyelország szerepel a felmérésben, ők is mind megelőztek minket.

Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatót tart 2018. szeptember 8-án (Fotó: LMP)

Mit vizsgált a kutatás pontosan?

Öt faktort (zárójelben hogy Magyarország hanyadik az adott szempont szerint):

• termelés és tevékenység: mennyire tevékenyek az idősek 65 év felett, azaz hány órát dolgoznak, töltenek önkéntes munkával, oktatással? (18)
• jóllét: várható élettartam és elégedettség 50 év felett (18)
• egyenlőség: GINI index, szegénységi kockázat, élelmiszer-biztonság (9)
• kohézió: mennyire segítik a fiatalok az időseket? (15)
• biztonság: fizikai és anyagi biztonság (14)

Mit jelent ez?

Azt, hogy Magyarországon az idősek munkáját nem tudjuk kihasználni, sem fizetett munkaként, sem önkéntes munkában, értelmes tevékenységben. Azt, hogy a várható élettartam és a közérzet pocsék. Ez nem meglepő, ha az egészségügy állapotára gondolunk. Illetve azt is, hogy fizikai és anyagi biztonságban is hátul kullogunk.

Mit kellene tenni a nyugdíjasok helyzetének javítására?

Rengeteg mindent. De a legfontosabb, első intézkedés kellene legyen a fizikai és anyagi biztonság megteremtése. Ezért az LMP azonnal 28 500 forintról 50.000 forintra emelné a legkisebb nyugdíj összegét. Gyalázat, hogy a kormány azt gondolja, hogy a létminimum harmadából meg tudnak élni emberek! Az ápolási díjat munkaként ismernénk el és minimálbért adnánk érte – ez szintén idősek tömegét érinti. Egyrészt ők maguk is ápolnak sokakat, másrészt őket ápolják, s ha ezt rendes díjért teszik, az ő helyzetük is ugrásszerűen javul. Eltörölnénk a kényszernyugdíjazást a közszférában. Lehessen nyugdíj mellett is dolgozni és bért kapni! A Fidesz-kormány elüldözte a 65 év feletti tanárokat, közszolgálati dolgozókat, és mindenkit, aki még szolgálta volna az országot jó ideig – de nem engedték, kirúgták. Az Orbán kormány azt mondta nekik: fölöslegesek vagytok. Ennél kevés nagyobb aljaasságot kövvettek el. Az intézkedést azonnal vissza kell vonni. Emellett a cafeteria adókedvezményt (is) sürgősen vissza kell állítani a nyugdíj célú megtakarítások területén.

Az LMP 2018-as programjában ez áll a nyugdíjrendszerről:

„9. Fellépünk az időskori szegénység ellen.A jelenlegi 28 500 forintról 50 000 forintra emeljük az öregségi nyugdíjminimumot.
Megváltoztatjuk a nyugdíjemelés módját, a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolt inflációt vesszük alapul. Azonos összegű nyugdíjemeléssel biztosítjuk az alacsony nyugdíjak nagyobb mértékű emelését. Hárompilléres nyugdíj-rendszert tervezünk, amelynek első pillére a mindenkit megillető alapnyugdíj volna, erre épülne az egyéni számlán vezetett, munka után járó nyugdíj, valamint az öngondoskodás: az önkéntes nyugdíjpénztárak. A GYES-en töltött éveket beszámítjuk a nyugdíjalapba. Felülvizsgáljuk a korkedvezmény korábbi rendszerét, és szűkebb körben fenntartjuk a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét az egészségre fokozottan ártalmas munkakörökben. A rugalmas nyugdíjba vonulás biztosítása mellett kiszélesítjük a nyugdíjasok munkalehetőségeit. Számítunk rájuk a nonprofit szervezetekben is: tudásukra, önkéntes aktivitásukra nagy szükség van a családsegítő, közösségfejlesztő, tanulást támogató intézményekben. Az idősotthonok számát megnöveljük, a férőhelyek bővítésével, a hosszú várólisták lerövidítésével, a megfizethető minőségi ellátás biztosításával javítunk e szakterület helyzetén.