Kásler Miklós szerint a pedagógusok elégedettek, hisz a kormány kiemelt ügyként kezeli a pedagógus béremelést. Úgy tűnik, a miniszter pont nem azokat a pedagógus szakszervezeteket kérdezte meg ez ügyben, akik a veszélyhelyzet kihirdetése előtt sztrájkra készültek az alacsony bérek miatt. A tanárok túlnyomó többsége ugyanis kifejezetten kevesli illetményét.

A júliusban esedékes 10%-os béremelés sok helyen havi pár tízezer forintot jelent, ami nem emeli markánsan a pedagógusok életszínvonalát és nem tükrözi a pedagógiai munka megbecsülését. Pótlék-jellege miatt az összeg nem része az alapbérnek és bármikor újra elvehető lesz.

A beígért emelés már a szakképzési dolgozóknál sem jött be: náluk 30%-ról volt szó, azonban átlagosan 10-15%-os növekedés lett az eredmény – mindezt a közalkalmazotti státuszból való kiszervezéséért cserébe. Mondani sem kell, hogy a dolgozók a mézesmadzag után nem ezt várták.

Az LMP hangsúlyozza, hogy bárminemű pozitív fordulathoz az oktatásügyben elsősorban korszerű bérek szükségesek. Évi 4-5%-os infláció mellett hiba azt gondolni, hogy 10%-os emeléssel rendezni lehet egy bőven átlagbér alatt kereső csoport illetmény-helyzetét. Minden pedagógust megillet az egyszeri 60%-os illetményfejlesztés, valamint az alapbéreket a mindenkori minimálbérhez kell kötni a 2014-ben befagyasztott vetítési alap helyett. Azonnali béremelés és a szakképzési helyzet rendezése kell!

Hohn Krisztina
országgyűlési képviselő