A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora bűn, hogy a kormány az elmúlt években nem készült fel sem a valódi digitális oktatás bevezetésére, sem pedig az egyre nagyobb pedagógushiány kezelésére.

Az LMP az követeli, hogy a kormány az iskolaigazgatóknak adja meg a jogot, hogy a járványhelyzetben, a tisztifőorvossal való konzultáció után ők dönthessenek az iskolák bezárásáról, a táv-, vagy hibrid oktatás bevezetéséről.

A Magyar Közoktatás Napján ki kell mondani, hogy a járványkezelés csúfos bukása világossá tette, hogy a közoktatás alulfinanszírozottsága és elhanyagolása rövid idő alatt szétfeszítette az amúgy is széttördelt, politikai játszmák színterévé alacsonyított rendszert.

A Magyar Közoktatás Napját 1991 óta tartjuk, elsődlegesen azért, hogy felhívja a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére.

A közoktatást ma az alulfinanszírozottság és a pedagógushiány jellemzi. A pedagógus életpályamodell bevezetése óta a pályakezdők jó ideig nevetségesen alacsony összegekért, az átlagbér 60%-áért dolgoznak, növelve ezzel a pálya népszerűtlenségét és a pályaelhagyók számát. A pedagógushiány egyre nő, hiába rejti azt el bürokratikus útvesztőn keresztül a kormány.

Az utóbbi tíz évet a közoktatási hiányosságok tudatos elfedése és a rosszul irányzott, átgondolatlan intézkedések jellemezték. Mára már a GDP arányos oktatási ráfordítás sem tudja sajnos megoldani azokat a problémákat, amiket az egyházi iskolák államiakhoz képest túlfinanszírozása, az áttekinthetetlen, pazarló finanszírozási rendszer, vagy akár az iskolarendszer társadalmi szelekciója okoz.

A károk helyrehozásának költsége pedig egyre nő, ezt valamikor, valakinek meg kell fizetnie. Ideje, hogy a kormány is értse meg: az oktatási reformok nem várhatnak tovább!

 

Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté,
az LMP társelnökei