Szegregáció: példaértékű a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete

Szegregáció: példaértékű a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete

10 éve sérti meg a mindenkori magyar kormány oktatásért felelős tárcája az egyenlő bánsmódból eredő kötelezettségét. Ezért is fontos és példaértékű a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, amely 10 éves pereskedési folyamat végére tehet pontot, és amit a CFCF az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány indított.

Az alapítvány komoly munkát végzett, és a rendelkezésre álló adatok alapján beazonosította a legkirívóbb példákat, és teljesen egyértelműen bizonyítani tudta 29 intézmény esetében, hogy szegregált oktatást folytatnak. Egészen elképesztő, hogy mindenki tudott a szegregációról és a per ideje alatt – az az 10 éven keresztül – az azóta hivatalban lévő miniszterek szemet hunytak e felett és a fülük botját sem mozgatták. Ezt a bírósági ítélet külön fel is rója a mindenkori oktatási minisztériumnak.

Az iskolai szegregáció akkut probléma Magyarországon. Az elmúlt 8 évben ráadásul csak romlott a helyzet, mert a kormány még csak beismerni sem hajlandó, hogy probléma az iskolai szegregáció, és még egy alapos felmérést sem hajlandó készíttetni a probléma mértékéről.
A Fővárosi Törvényszék a mostani áprilisi első fokú ítéletében kimondta, hogy a perben érintett 29 iskola szegregált oktatást folytatott, és közülük 13 esetében nem lehet a jövőben első osztályt indítani, míg az iskolák egy másik részében kötelesek deszegregációs tervet készíteni, és azt nyilvánosságra kell hozni a fenntartónak. Ezen kívül 50 millió forint közérdekű bírságot szabtak ki, amit arra kell fordítani, hogy a civil szervezetek monitorozhassák a deszegregációs tervek elkészülésének folyamatát és a végrehajtást.

Szabó Szabolcs és Kanász-Nagy Máté sajtótájékoztatója

Felszólítjuk a kormányt, hogy ne fellebbezzen, fogadja el az ítéletet, és hajtsa azt végre. A szegregáló iskolákba járó gyerekek minden nappal csak veszítenek. Ha még évekig húzzák az ügyet, akkor ezeknek a gyerekeknek végleg tönkreteszik az életét. Van egy másik tanulsága is az ítéletnek: bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján is készíthető olyan kutatás, amelyik ki tudja szűrni a nyilvánvalóan szegregáló intézményeket. Mivel ezt a mindenkori kormány hosszú évek óta nem teszi, ezért maga a bírósági ítélet írja le, hogy hogyan lehet ezt megtenni: egészen elképesztő, hogy a bíróságnak kell ítéletben módszertant adni a mindenkori kormány kezébe. Leírják, hogy a kompetenciamérés adatai erre adnak lehetőséget, valamint az ún. súlyozott besorolási szempontrendszer is alkalmas erre, mindössze be kell gyűjteni az adatokat. Le is írják, hogy miként lehet meghatározni a cigány gyerekek arányát. Az ítélet indoklásában pedig hivatkozik az ítélet a Havas Gábor és Liskó Ilona által 2005-ben készített kutatásra, valamint az Oktatási Hivatal által készített saját adatgyűjtésre, mely szintén azonosított szegregáló iskolákat.

A kormánynak kutya kötelessége lenne, hogy rendszeresen készítsen ilyen kutatásokat, és fordítson elegendő pénzt és humán erőforrást arra, hogy rendszeres időközönként készüljön kutatás az iskolai szegregációról, és hogy legyen egy működő jelzőrendszer, ami jelzi a problémás intézményeket. Egyértelmű az is, hogy a kormánynak intézményesített keretek között kellene segíteni azokat az iskolákat és az ott dolgozó pedagógusokat, ahol szegregált oktatás folyik, hogy változtatni tudjanak a kialakult gyakorlaton, hogy a szegregált helyett integrált oktatás legyen az érintet iskolákban. Mindez pedig átlátható módon, a széles körű nyilvánosság előtt kell megtennie, hogy mindenki pontosan követni tudja a kormány szegregáció elleni küzdelmének a részleteit.

Kanász-Nagy Máté és Szabó Szabolcs bemutatják a szegregációs térképet, melyen az érintett intézményeket jelöltük

Balog Zoltán az a miniszter, aki szerint nem létezik a funkcionális analfabétizmus, és aki a szeretetteli szegregált oktatásban bízik. Mégis ő lett a miniszteri biztosa a roma felzárkóztatás koordinációjának. Vicc az egész.

Érintett intézmények:
A Fővárosi Törvényszék 40.P.23.675/2015/84.számú ítélete alapján szegregáció miatt elítélt általános iskolái Magyarországon

I. csoport:

Az alább felsorolt iskolákban az ítélet jogerőre emelkedését követő iskolai tanévtől kezdődően adjon utasítást az iskolák vonatkozásában fenntartói jogokat gyakorló államigazgatási szervek számára, hogy első osztályt ne indítsanak.

1) a 1078 Budapest, Hernád utca 42-46. sz. alatt található, jelenlegi elnevezése szerint
Budapest, VII. kerület Baross Gábor Általános Iskolában;

2) a 1073 Budapest, Kertész utca 30. sz. alatt található, jelenlegi elnevezése szerint
Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskolában;

3) a 1086 Budapest, Bauer Sándor utca 6-8. (korábban Erdélyi u.) szám alatt működő
jelenlegi elnevezése szerint Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban;

4) a 1084 Budapest, Német u. 14. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint Budapest VIII. kerületi Németh László Általános Iskolában;

5) a 1095 Budapest, Mester u. 67. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint Budapest IX.
kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben;

6) a 1205 Budapest, Mártírok útja 47. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint Budapest,
XX. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskolában;

7) a 3300 Eger, Bem tábornok u. 3. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint az Egri
Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolában;
8) a 3360 Heves, Fő út 16. sz. alatt található Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú
Művészeti Iskolában;

9) az 5300 Karcag, Arany J. u. 13-15. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint Karcagi
Arany János Általános Iskolában;

10) a 3600 Ózd, Árpád vezér út 13. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint Ózdi Árpád
vezér Általános Iskolában;

11) a 2800 Tatabánya, Füzes u. 38. sz. alatt működő, jelenjeni elnevezése szerint Füzes utcai
Általános Iskolában;

12) a 3102 Salgótarján, Budapesti út 66. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint
Salgótarjáni Általános Iskola Arany János Tagiskolájában;

13) a 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 12-18. sz. alatt működő, jelenlegi elnevezése szerint
Klauzál Gábor Általános Iskolában.

2018-06-06T16:44:05+00:00 2018. 06. 06.|Oktatás|