Miről is kellene tárgyalnia Orbán Viktornak Vlagyimir Putyinnal?

Miről is kellene tárgyalnia Orbán Viktornak Vlagyimir Putyinnal? Avagy üzenetek a 2018. szeptember 18-ai magyar-orosz felsőszintű találkozóhoz. A témában Demeter Márta tartott sajtótájékoztatót.

A multik helyett a magyar vállalkozásokat kell segíteni

Ha valóban segíteni akarná a magyar kormány a magyar vállalkozásokat abban, hogy szerepet kapjanak az orosz piacon, akkor mindent megtenne annak érdekében, hogy erős, exportképes magyar vállalatok jöjjenek létre. Ma az Oroszországba irányuló magyar export döntően a Magyarországon gyártott gépeknek és járműveknek, illetve a feldolgozóiparnak köszönhető. E szektorok pedig jelentős részben multinacionális vállalatok kezében vannak, amely cégek üzleti megfontolásaira semmilyen ráhatása sincs a magyar embereknek és a magyar kormánynak. A magyar cégek többségének a rendszerváltás óta látható problémája, hogy termékeik egyszerűen nem szolgálják ki az orosz modernizációs igényeket. Az orosz piacon a magyar áruk nyugati társaikkal akkor lennének versenyképesek, ha a magyar oktatási rendszer, a magyar gazdaság modernizációs szintje, illetve a magyar cégek termelékenysége is képes lenne felérni nyugati riválisaihoz. Ennek hiányában ma azt látjuk, hogy az alacsony bérekre és az összeszerelő üzemekre építő magyar gazdaságpolitika inkább kész eladni egy magyar cég felét egy orosz befektetőnek úgy, hogy kompenzációként mindössze jövőbeni keleti megrendelések ígéretét kapja – mint ahogyan történik ez a Dunakeszi Járműjavítóval, amit a 3-as metró szerelvényeinek felújításáról elhíresült orosz Metrovagonmas vett meg.

A kormányzat inkább ellehetetlenítette a Ganz egyiptomi vasútikocsi-szállítási pályázatát, visszavonva mögüle az eximbanki hitelt, hogy a Dunakeszi Járműjavítónak végül ne maradjon más megoldás, mint elfogadni az orosz cég felvásárlási ajánlatát. ATranszmasholding cégcsoport vezérigazgatója bejelentette, a cég a magyar választások után három hónapon belül befejezheti a tárgyalásokat a jelenleg állami tulajdonban levő Dunakeszi Járműjavító Kft. 50 százalékos tulajdonrészéről. A hármas metró vagonjait felújító Metrowagonmast is tulajdonló cég nulla forint kézpénzt fizetne a magyar állami vállalatért, és későbbi keleti megrendelésekkel fizetne Magyarországnak.

Milyen hasznot hozott a magyar embereknek a csatlakozás a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz?

Magyarország 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt fejezte be a kilépési folyamatot az egykori KGST bankból, majd a harmadik Orbán-kormány idején, 2015-ben csatlakozott újra a bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.
A nehezen átlátható hitelezések, a döntési folyamatok magyar szemek előli elzárása joggal veti fel azt a kérdést, milyen érdekek szóltak a bankhoz való csatlakozásra és milyen szempontok alapján és feltételekkel, mely cégek részesülhetnek a Nemzetközi Beruházási Bank hiteleiből és kinek az érdekeit és piacfoglalását szolgálják ezek a hitelek? Miért nem magyar cégek oroszországi piacra jutását hiteleztetik a bankkal, ha már olyan fontosnak tartották, hogy újra csatlakozzanak az intézményhez?

Ungár Péter 2017. novemberi adatigényléséből, majd ennek kapcsán a bank vezérigazgatójának interjújából az derült ki, hogy összesen 85 M EUR (akkor: 26 Mrd HUF) összegben a következő hiteleket folyósították:

• a Hunent Zrt. víziszárnyas-feldolgozó beruházásához az IIB egy társbankkal együtt 40 millió eurós hosszú lejáratú hitelt adott, és ebben Szijjártó Péter segédkezett,
• 25 millió eurós hitelt nyújtottak az Invitelnek, amellyel a cég új tulajdonosa meg tudta vásárolni a társaságot, és ki tudták váltani a kereskedelmi banki hiteleket, továbbá
• a Mollal hosszú távú hitel- és kötvénymegállapodást kötöttek 20 millió euró értékben.
  Ezen kívül van egy „különleges megállapodásuk” a TakarékBankkal, amelynek keretében 4 milliárd forintot hívhatnak le a magyar projektek finanszírozásának megkönnyítésére.

A 3-as metró szerelvényeinek minőségi hibáiért fizetendő kötbér ellenértékeként az orosz cég építse be a légkondicionálókat a szerelvényekbe

Az idei nyáron is megtapasztalhatták a Budapesten tömegközlekedők, hogy mennyire nagy szükség lenne arra, hogy a 3-as metró vonalán közlekedő szerelvényekben is működjön a légkondicionálás – mint ahogyan valamennyi hasonlóan nagy forgalmú járaton ez működik (2-es és 4-es metró, 4-6-os villamos). Tavaly ősz óta számtalan alakalommal nyilatkoztak arról illetékesek, hogy a 3-as metró szerelvényeinek felújítását végző Metrovagonmassal szembeni több mint 2,5 milliárd forintos kötbérigényből lehet forrás a szerelvények légkondicionáló berendezésekkel való felszerelésére. Ma csak annyit lehet tudni, hogy még mindig folynak az egyeztetések a kötbér ügyében –ideje lenne végre határozottan fellépni az ügyben, és kifizettetni az orosz céggel a kötbért vagy elvégeztetni annak fejében a metrószerelvények klimatizálását.

Paks

A biztonsági kérdések továbbra sincsenek egyértelművé téve, az erőltetett beruházási elképzelések sorra feneklenek meg. Csak emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt hetekben a Duna már Paks 1 működésétől is túlmelegedett, és csak egy jogi kiskapuval sikerült elkerülni, hogy az áramtermelést csökkenteni kelljen. Nem véletlen, hogy nem sikerült olyan céget találni, amelyik vállalta volna a felelősséget a paksi bővítést megalapozó dokumentumokért, és véleményezné az új paksi atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumokat, illetve elvégezné a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatát. Bár a bővítésért felelős Paks II. Zrt. három vállalattal is tárgyalt – köztük a meglévő erőművet fenntartó MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel –, végül senki sem nyújtott be ajánlatot a még márciusban kiírt felhívásra.

Paks2 környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatát kérte az LMP Süli János tárca nélküli minisztertől. Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke Pakson azt mondta: a kiadott engedélyek nem számolnak azzal, hogy a Duna vízállása lehet olyan alacsony és a vize lehet olyan meleg, mint ezekben a napokban, így pedig a blokkok hűtése is lehetetlenné válhat.

A magyar embereket évekre eladósító beruházás kapcsán a magyar kormány egyik nagy ígérete azt volt, hogy a 12,5 milliárd eurós munka értékének 40 százalékát magyar cégek végezhetik majd el. Azon kívül, hogy Mészáros Lőrinc cége már megkapta az engedélyt, hogy a paksi erőműben dolgozhasson, más magyarországi cégek részvételéről az orosz állam által irányított Roszatom dönt. Vagyis a magyar emberek pénzének felhasználása feletti szuverenitásról lemondott a magyar kormány egy orosz állami vállalat javára. Ezt a helyzetet azonnal fel kell számolni.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték drágábbá teszi a gázt Magyarországon?

A tervezett új vezeték a tőlünk nyugatabbra fekvő országoknak jól jönne, mert pótolhatnák belőle a csökkenő holland kitermelést, azonban ha Magyarországnak is innen kellene vásárolnia földgázt, akkor az drágább lenne, mint a mostani ukrán tranziton érkező. Így Magyarországnak nem érdeke az új vezeték megépítése. Ezért a moszkvai tárgyalásain a miniszterelnöknek be kellene jelentenie, hogy hazánknak nem érdeke olyan vezeték megépítése, amelyik megkerüli Ukrajnát, és ezzel geopolitikai eszközként használható, és nem csökkentené, hanem növelné a gáz árát a fogyasztók számára.