Paksi hűtővíz: Schmuck Erzsébet a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát kéri

Nem számoltak az aszály és a hőség együttes hatásával a tervezett paksi bővítés környezetvédelmi engedélyezésénél, pedig az elmúlt napokban kiderült, hogy már a meglévő blokkok sem tudnak megbirkózni a száraz nyár kihívásaival. A parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke felkéri a bővítésért felelős minisztert, kezdeményezze a kiadott engedély felülvizsgálatát.

Az elmúlt napokban – anélkül, hogy példa nélküli aszály vagy hőség lett volna – a paksi atomerőmű hűtővízcsatornájának torkolatánál (ahol a felmelegedett használt hűtővíz visszaérkezik a folyóba) a Duna vizének hőmérséklete a hivatalos mérések szerint hajszálnyira megközelítette az engedélyekben szereplő 30 Celsius fokos határértéket, amelynek túllépése esetén a környezeti károk megelőzése érdekében az erőművet le kellett volna állítani. Ha a létesítmény a jelenlegi, 2000 megawattnyi erőművi kapacitás mellett is nehezen tudja betartani a környezetvédelmi előírásokat, könnyen belátható, hogy a tervezett bővítés után, amikor már 4400 megawattnyi kapacitású reaktor hűtéséről kell gondoskodni, a friss vizes hűtés nem jelent majd megfelelő megoldást, különösen akkor, ha a klímaváltozás miatt a forró és száraz időszakok gyakoribbá válnak. Ráadásul a most az is kiderült: a beruházás úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: az aszály és a hőség együttes jelentkezése csak 100 ezer évenként egyszer fordulhat elő, ami nyilvánvaló képtelenség.

Az LMP már évekkel ezelőtt felhívta rá a figyelmet, hogy a Duna – a folyót a hűtővízcsatornától egyre inkább elválasztó medermélyülés, illetve a globális felmelegedés miatti változások következtében – hosszú távon nem lesz alkalmas a duplájára bővített kapacitású erőmű hűtésére, ami a környezeti tényezőkön túl biztonsági és ellátási kockázatot is jelent. Azt is jeleztük, hogy nem tartjuk kívánatosnak a paksi bővítést, mivel abban egy szűk csoport gazdasági szempontjai elsőbbséget élveznek a társadalmi érdekekkel szemben. A mostani eset igazolja aggodalmainkat. Ezért Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke felkéri Süli Jánost, a bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, hogy kezdeményezze a bővítési projekt környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatát: az atomerőmű túlságosan veszélyes létesítmény ahhoz, hogy irreális adatok alapján kiadott engedélyekkel üzemelhessen.

Schmuck Erzsébet,
a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke,
az LMP frakcióvezető-helyettese