A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján nyújtja be 19. alkalommal az LMP az ügynökakták nyilvánosságát biztosító törvényjavaslatát. Erről Demeter Márta és Keresztes László Lóránt beszélt Kovács Béla kisgazda politikus szobránál, akit 1947. február 25-én hurcoltak el a Szovjetunióba a kommunisták elleni kiállása miatt.

Keresztes László Lóránt elmondta, hogy az LMP tisztelettel emlékezik és fejet hajt mindazon áldozatok előtt, akiket megnyomorított a kommunizmus, és azok előtt is, akiknek pokollá tette az életét. Nem elég emlékezni – hangsúlyozta – cselekednünk is kell, hiszen a rendszerváltás óta regnáló kormányoknak van egy nagyon súlyos adóssága: elsunnyogták a múlt feltárását, amivel meggyalázták a diktatúra áldozatainak emlékét.

A Fidesz és a KDNP képviselői eddig 18-szor szavazták le a kommunista ügynökakták nyilvánosságáról törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok tudatosan és előre megfontolt szándékkal mentegetik a kommunista bűnösöket. A Fidesz nem feltárni akarta a kommunista államgépezet működési mechanizmusait, hanem eltanulni és újrahasznosítani. A jelek szerint jó diáknak bizonyultak. Az LMP társelnöke kiemelte: a diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni.

Demeter Márta társelnök szerint a politika és a közélet tisztaságának egyik fontos eleme az, hogy olyan szabályozást alkossunk, ami képes gátat vetni az illegális befolyásszerzésnek. Ma benyújtott másik törvényjavaslatunk szerint az 1990. február 14. napját követő időszakban a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó személy és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal titkosan együttműködő személy kiemelt közbizalmat igénylő tisztséget csak az e jogviszonya megszűnését követő nyolc év elteltével tölthet be. Ez természetesen a létező korlátozások, összeférhetetlenségi szabályok mellett érvényesülne. Ilyen közbizalmi tisztség a javaslat szerint többek között a kormánytagság, köztársasági elnök, országgyűlési képviselők.

LMP Sajtó