Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alig-alig szolgálja hazánk klímapolitikai céljainak megvalósítását

Meglepő fordulatot hajtott végre a kormány a Brüsszelnek benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv pénzügyi vonatkozásaiban. A terv finanszírozására hazánknak a következő 3 évre összesen 5800 Mrd forintos keretet ajánlott fel az Unió: 2500 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást és 3300 milliárd Ft hitelt. A társadalmi vitára bocsátott tervezetben még az 5800 Mrd forintos felhasználás szerepelt, majd a közelmúltban megtudtuk, hogy a kamatmentes hitelt nem vesszük fel.

Nem hozta nyilvánosságra a kormány, hogy mely programelemeket törli vagy csökkenti az új koncepció szerint. Gyanítjuk, hogy többek között a zöld beruházások, köztük a klímavédelmi és természetvédelmi programok látják ennek a kárát.

Már az 5800 Mrd forintos változat is igen gyenge volt klímavédelmi szempontból, különösen az energiahatékonyság és energiatakarékosság tekintetében. Hiányzik belőle az épületek energetikai mélyfelújítása, márpedig ezzel lehetne a legkönnyebben csökkenteni az energia felhasználást, a szén-dioxid kibocsátást és a légszennyezést. Ezek után érthetetlen, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítését viszont tartalmazza a program. A kettőt egyszerre kellett volna, mert így az új berendezések is az utcát fogják fűteni. Ráadásul a terv a pazarló elektromos fűtést támogatja, ami legfeljebb Paks 2 legitimálását szolgálhatja. Ennél vannak sokkal jobb megoldások, mint például a hőszivattyú vagy a megújuló alapú távfűtés.

A megújuló energiaforrások terén szinte kizárólag a napenergia támogatásáról van szó, holott a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás. Fájóan hiányzik a szélenergia és a biogáz. Ráadásul a napenergiás támogatások jelentős része nagy, zöldmezős vagy termőföldekre telepített naperőműveknek menne, ami nem jó irány. Ezeket a pénzeket át kellene csoportosítani a barnamezős telepítésekre, illetve a háztetőkre szerelt napelemes rendszerekre.

Végül fontos kiemelnünk, hogy továbbra sem tartja fontosnak a kormány a szemléletformálást, a lakossági klímatudatosság és energiatakarékosság támogatását.

A helyreállítási terv ebben a formában egy kihagyott ziccer, sokkal jobban kellene szolgálnia a klímavédelmi célokat. Ne feledkezzünk el arról, hogy Magyarország különösen kitett a gyorsuló klímaváltozás hatásainak, amit már mindannyian a saját bőrünkön megtapasztalunk.

 

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja a kormányt, hogy a szakmai és civil szervezetektől beérkezett vélemények és a parlamenti vitanap tanulságai alapján tervezze újra a helyreállítási tervet úgy, hogy a középpontban a környezet- és klímavédelmi intézkedések álljanak.

 

Schmuck Erzsébet,
az LMP társelnöke