fbpx

Magyarország a sereghajtók egyikeként kullog az Európai Unión belül korai iskolaelhagyás tekintetében

Ma már jellemzően általános iskolás korban kialakulnak olyan nagy különbségek a tanulók között, amik a középiskolában csak tovább mélyülnek az iskolák színvonalbeli különbségei miatt.

Aligha nevezhetjük felzárkózásnak, hogy az EU-s átlag csökkenésével fordított arányosságban nálunk 2010 óta növekszik a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 24 évesek száma: a közfoglalkoztatásnak álcázott lemorzsolódással egyre csak távolodunk a szegregáció megszüntetésétől, az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáféréstől.

Rövidtávon természetesen vonzóbb a munka világa, de hosszú távon azt láthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettség problémája munkaerő-piaci kirekesztettséget, munkanélküliséget és alacsony jövedelmek miatt kialakuló, munka melletti szegénységet von maga után.

Egyenlő lehetőségekről beszélünk az új NAT megjelenésével, miközben minden 10 roma fiatalból 7 kiesik a közoktatásból. A romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel lenne az egyetlen kiút a kilátástalanságból, mégis, a 16 éves korig tartó tankötelezettséggel pont ennek motivációját vesztik el.

Az LMP frakció szerint a tankötelezettség 18 éves korra való visszaállításának fontossága mellett oktatáspolitikai reformra lenne szükség ahhoz, hogy a hátrányosabb helyzetű tanulók is hosszútávon helytállhassanak a munkaerőpiacon.

 

Hohn Krisztina
országgyűlési képviselő

2020-02-10T16:03:54+00:00 2020. 02. 10.|Sajtó|