Ma már jellemzően általános iskolás korban kialakulnak olyan nagy különbségek a tanulók között, amik a középiskolában csak tovább mélyülnek az iskolák színvonalbeli különbségei miatt.
Aligha nevezhetjük felzárkózásnak, hogy az EU-s átlag csökkenésével fordított arányosságban nálunk 2010 óta növekszik a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 24 évesek száma: a közfoglalkoztatásnak álcázott lemorzsolódással egyre csak távolodunk a szegregáció megszüntetésétől, az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáféréstől.
Rövidtávon természetesen vonzóbb a munka világa, de hosszú távon azt láthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettség problémája munkaerő-piaci kirekesztettséget, munkanélküliséget és alacsony jövedelmek miatt kialakuló, munka melletti szegénységet von maga után.
Egyenlő lehetőségekről beszélünk az új NAT megjelenésével, miközben minden 10 roma fiatalból 7 kiesik a közoktatásból. A romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel lenne az egyetlen kiút a kilátástalanságból, mégis, a 16 éves korig tartó tankötelezettséggel pont ennek motivációját vesztik el.
Az LMP frakció szerint a tankötelezettség 18 éves korra való visszaállításának fontossága mellett oktatáspolitikai reformra lenne szükség ahhoz, hogy a hátrányosabb helyzetű tanulók is hosszútávon helytállhassanak a munkaerőpiacon.
Hohn Krisztina
országgyűlési képviselő
