fbpx

Nem folytathatjuk ott, ahol a vírus előtt abbahagytuk – 2021: Zöld fordulat és újjáépítés

Kedden nyújtotta be a kormány Magyarország 2021. évre szóló költségvetésének tervezetét. Az LMP- Magyarország Zöld pártjának meggyőződése, hogy a 2021-es költségvetésnek a zöld újjáépítést kell szolgálnia. A koronavírus-járvány hozta gazdasági válságon túl ott tornyosul a klímaválság és az ökológiai válság fenyegetése, tetézve a kibontakozó szociális válsággal. A költségvetésnek ezen kihívások mindegyikére választ kell adnia.

A koronavírus-járvány egyértelműen rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható és nem válságálló. Sok tízezer ember veszítette el munkahelyét, ezzel együtt jövedelmét. A járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy nem folytathatjuk ott, ahol a járvány előtt abbahagytuk-

Az LMP négy prioritást jelöl meg, amelyek fontos sarokpontjai a zöld újjáépítésnek:

1. Válságálló, zöld munkahelyek létrehozása. Válságálló, tisztes megélhetést biztosító munkahelyeket elsősorban a zöld szektorban és a helyi gazdaságban lehet teremteni. A válság megmutatta, hogy a gazdaságnak azok a részei stabilak, ahol a mindennapi, alapvető szükségleti cikkeket gyártják, és szolgáltatják. Az élelem, az energia, a tisztálkodás és higiénia, a ruházkodás az építkezés-lakhatás, és a mobilitás terén hazai vagy regionális keretek közt kell kielégíteni a keresletet.

A zöld gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés keretében többek között a következő szektorok fejlesztendők:

  • energiahatékonysági, épületenergetikai beruházások;

  • a megújuló energiatermelés és elosztás, a tárolási technológiák fejlesztése;

  • talaj- és vízmegtartó mezőgazdaság, biogazdálkodás, helyi termékek és rövid ellátási láncok a kereskedelemben;

  • hulladékgazdálkodás, a körkörös gazdaság kiépítése;

  • közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés, és ezek háttéripara;

  • épületfelújítási háttéripar (a nyílászáróktól a szigetelőanyagokig);

  • környezetbarát tisztítószerek, tisztálkodási szerek és higiéniai termékek;

  • fehérneműgyártás.

2. Felkészülés a vízhiányra és küzdelem az aszály ellen, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Fel kell készülnünk a vízhiányra, és bölcs lépéseket tenni az aszály ellen. Ha nincs víz, élet sincs. Nincs mezőgazdaság, nincs élelmünk, nincs erdő és nincsenek állatok. A klímaváltozás nyomán a Kárpát-medencét már most durván sújtja az aszály.

A vizeinkkel pazarlóan bánunk: az árvíz-belvíz-aszály hármas problémájára nem a gátak magasítása és az öntözés, pláne nem a GMO a válasz, hanem a folyók visszakanyargósítása, a tájgazdálkodás, a vizek visszatartása és közösségi felhasználása. Védenünk kell az erdőket a kiszáradástól és a gazdasági célú hasznosítástól. Védenünk kell a természetes élőhelyeket a beépítéstől.

3. A társadalmi válság megelőzése: a szociális szektor megerősítése. A társadalmi válság megelőzése a zöld politika egyik kulcskérdése. A szociális szektort meg kell erősíteni, a szociális hálót újra kell fonni. A szociális és egészségügyi szektorban radikális, 50 százalékos béremelésre van szükség. Az államnak gondoskodnia kell mindenkiről, aki elveszítette a munkáját, aki nyugdíjba vonult, akinek nincs elegendő jövedelme a minimális létfeltételek fedezéséhez sem. Meg kell növelni az univerzális támogatásokat, mint a családi pótlék, vagy kiterjeszteni a családok támogatását a felsőoktatásban tanulókra is.

4. Az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása. Ennek érdekében progresszív jövedelemadó és vagyonadó bevezetése. És az offshore cégek kizárása a közpénzekből. Az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása a fenntartható társadalom legfontosabb követelménye. Nem tartható, hogy a javak egyre nagyobb része halmozódik fel egyre kevesebbek kezén. Szükség van ezért a jövedelmek és vagyonok eddiginél nagyobb újraelosztására. A nagy vagyonok és jövedelmek is vegyék ki részüket a közteherviselésből. Ezt szolgálja a progresszív jövedelemadó bevezetése, és ezt szolgálja a vagyonadó is, ami szintén progresszív módon, sávosan terhelné a kiugróan nagy vagyonokat.

Az erőforrások igazságosabb elosztását hosszabb távon a szénkvóták, erőforrás-kvóták kidolgozása és bevezetése jelentené, ami mindenkinek biztosítaná a szükségleteit, a túlfogyasztást viszont nagyon megdrágítaná. Rövid távon ezt a feladatot a zöld adók töltik be, amelyek megdrágítják az erőforrások pazarlását és ösztönzik a takarékosságot.

Az LMP bízik abban, hogy a kormány levonja a tapasztalatokat a koronavírus-járvány következményeiből és támogatni fogja a zöld újjáépítés programot.

Schmuck Erzsébet,

az LMP társelnöke

 

2020-05-26T14:21:36+00:00 2020. 05. 26.|Aktualitások, Fenntarthatóság, Klímaváltozás, Koronavírus, Sajtó|