Orrfacsaró az Orbán kormány hulladékgazdálkodási politikája

Az Orbán Kormány alapos munkát végez: központosító politikája nemcsak az oktatást vagy az egészségügyet érinti, de még a hulladékgazdálkodást is.

Sok év munkájába került, mire az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodást végző szolgáltatók egy működőképes rendszert ki tudtak alakítani. Sok EU forrás segítette a regionális lerakók, a szelektív gyűjtés kialakítását. Az Orbán-kormány azonban úgy gondolta, hogy e téren is többet tud. „Kuka-holding” néven elhíresült szervezetét jelölte ki országos hatáskörrel. Egyik vélhető célja teljesült azzal, hogy bedöntött számos korábbi vállalkozást. Az azonban nem sikerült egy új, jól működő, hatékony és költséghatékony rendszert alakítson ki.

Még arra sem futotta, hogy az évi több mint tíz milliárdos támogatást kapó új szervezet legalább a számlákat vagy a szolgáltatásra feljogosító matricákat időben ki tudja állítani és elküdeni az érintett háztartásoknak. Ha a kormányon múlik, tovább folytatódik a hazai hulladékgazdálkodás vesszőfutása, mely 2010-ben kezdődött az államosítással és az állami árszabályozás bevezetésével folytatódott, ma pedig ott tartunk, hogy az ország összes hulladékos közszolgáltatója veszteséges, települések sokasága marad átmenetileg vagy tartósan megfelelő hulladékkezelés nélkül.

Régen minden jobb volt

A nem megfelelően működtetett hulladéklerakók környékén élőket fojtogatja a bűz, a szelektív gyűjtés és a hulladékhasznosítás teljesítménye immár az Eurostat adatai szerint is évről évre csökken, és mindez egyre többe kerül az adófizetőknek. Jövőre 3 milliárd forinttal szánnak többet annak a hulladékos szektornak a finanszírozása, amelyben a Fidesz -kormány ámokfutásának megkezdése előtt minden jobban működött.

Kanász-Nagy Máté sajtótájékoztatója (Fotó: LMP)

A helyzet évek óta különösen kritikus a nyaralóhelyeken, így pl. a Balaton környékén. Nyaranta megháromszorozódik a kommunális hulladék például a Balaton-felvidéken, amelynek elszállítása megoldhatatlannak tűnő feladatot ad a hatóságoknak. Az érintett települések között van Aszófő, Balatonfüred, Csopak, Tihany, Dörgicse, Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Nagyvázsony és Révfülöp.

Az erdőkben illegális szemétlerakók jönnek létre, de még a szemétszállítással foglalkozó cégek által adott begyűjtőzsákok is gyakran végzik az út szélén, ahol kóbor kutyák és más állatok tépik szét azokat szétszórva a tartalmukat. Ezért fontos volna partnerséget kialakítani a lakossággal, megfelelő párbeszéddel kialakítani azokat a megoldásokat, amelyek révén a szemét, a sitt nem az út szélére vagy az erdőkbe kerül. Királyszentistvánt, Balatonfűzfőt és még számos települést bűzbe von a hulladáklerakó nem megfelelő működése. Sok helyen nem csak a nyaralás hiúsul meg, de a bűz miatt még a nyaralóházak is elértéktelenednek.

Megelőzés és fenntarthatóság

Szerintünk az állam elsőrendű feladata az egészséges környezethez való állampolgári jog biztosítása. Ezért olyan hulladékgazdálkodási rendszert kívánunk kialakítani, amelyben valóban a megelőzés és a fenntarthatóság elve érvényesül.

  1. Az érintettek bevonásával rendezni kívánjuk az utóbbi években a gyakorlati és egyéb szempontokat mellőzve átszervezett, túlközpontosított hulladékgazdálkodási rendszer miatt kialakult kaotikus állapotokat.
  2. Célunk az arányos teherviselés (szemétdíj), az újragondolt termék- és betétdíjas rendszer, megfelelő infrastruktúra a szelektív gyűjtéshez, a hasznosításhoz, újrafeldolgozáshoz, a hulladék sok tíz kilométeres távolságra való költséges utaztatásának visszaszorítása, az illegális lerakók megszüntetése, a régi, lezárt lerakók rekultivációja.
  3. Szorgalmazzuk és támogatjuk a minimális és kezelhető csomagolási hulladékot biztosító megoldások elterjesztését.
  4. Nem támogatjuk a legegyszerűbb megoldásnak tűnő, széles körben tervezett égetést szorgalmazó mostani kormányzati törekvéseket, mert fenntarthatósági (környezeti, gazdasági) szempontból sem igazán jó megoldás.