CÉLJAINK – HOGY A POLITIKA VALÓBAN MÁS LEGYEN
A politika feladata szerintünk azoknak a korlátoknak az elhárítása, amelyek az embereket megakadályozzák abban, hogy a sorsukról maguk dönthessenek. A legfőbb akadályok: a remény és az önbizalom hiánya, a szegénység, a tudatlanság, valamint a hatalom központosítása. Nem megragadni akarjuk a hatalmat, hanem visszaadni a helyi, munkahelyi, szakmai és kulturális közösségeknek, hogy választott vezetőiket ellenőrizhessék és elszámoltathassák.
Lehet más!
Az ökológia nem egy politikai irányzat jelszava, hanem a huszonegyedik század világnézete. A jövő nemzedékek örökségének elherdálását senki sem nevezheti többé gyarapodásnak; természeti és kulturális létforrásaink megőrzésére, értelmes használatára kell törekednünk. Mi nem tévesztjük össze a fejlődést a növekedéssel, meg akarunk szabadulni a személytelen gazdasági kényszerűségek kényszerzubbonyától, és fellépünk a társadalom szövetét roncsoló szélsőséges és igazolhatatlan különbségek ellen.
Legyen más!
Egy politikai közösséget összetarthat a felkorbácsolt gyűlölet és összetarthat a szolidaritás. A kormány félelemkeltéssel készül a választásokra: egy képzeletbeli világösszeesküvés fantomképével riogat. Bennünket a sikeres együttműködés reménye egyesít: egy igazságosabb országot szeretnénk felépíteni.
Naponta találkozunk olyan emberekkel, akik életrevaló elképzelésekkel rendelkeznek a szakmájukban vagy településükön szükséges intézkedésekről, távol a pártok és elbolondított híveik által szajkózott közhelyektől. Miért nem állnak elő ezekkel? Tartózkodásuk indítékai közt a kilátástalanság érzete és a közélet elaljasodása keveredik a jogos egzisztencia-féltéssel. Programunk elsősorban őket szólítja meg: nem azért, hogy elfogadják, hanem hogy gazdagítsák.
Magyarország 2018
A hatalmat 2010 óta gyakorló pártszövetség olyan lehetőséget szalasztott el, amely a legutóbbi száz esztendőben egyetlen elődjüknek sem adatott meg. A szavazóktól nyert széleskörű felhatalmazást azonban a néphatalom helyreállítása helyett a párthatalom megerősítésére használták.
A civil társadalmat nem megnyerni, hanem elnyomni igyekeztek. Az eredeti tőkét offshore számlákon halmozó „szocialisták” gyalázatos országlását gátlástalanul harácsoló „nemzeti” rablólovagok uralma követte, akik az állam kifosztásával példátlan vagyonokra tettek szert. Nem világnézetek harca ez: a kapitalizmust építő szocialisták és a hűbéri rendszert építő polgári pártok világnézetéről nincs mit beszélni.
Az államapparátust tudatlan, vak parancsteljesítésre nevelt pártkatonák szállták meg s teszik működésképtelenné.
A fejlesztési forrásokat haszontalan, megalomán állami építkezésekre költik, a pénz a pártklientúra zsebébe vándorol.
A jogállam rendjének felforgatása, a nyílt korrupció, a Kelet-Európa diktatúráival paktáló külpolitika joggal kelt visszatetszést európai szövetségeseinkben.
A vidék társadalmát szétverte a nagybirtokot támogató, föld-nem-látta üzletembereket jutalmazó agrárpolitika.
A középosztályt az állami parancsuralom az önálló kezdeményezés lehetőségétől, a hazai piac elvesztése a gyarapodás esélyétől fosztotta meg.
Semmivé lett a magyar köz- és felsőoktatás elismert magas színvonala.
A tehetséges és vállalkozó szellemű fiatalok külföldön próbálnak szerencsét, százezrével hagyják el az országot.
A magyarok többsége változást akar, de képesek leszünk-e az összefogásra? A tisztelt olvasó a Lehet Más a Politika és az Új Kezdet közös programját tartja a kezében. Ami nekünk sikerült: a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést szeretnénk felajánlani minden honfitársunknak, a politikai közélet valamennyi, becsületes szándékú résztvevőjének.