Zöld kiáltvány
A jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz.

Ma, a XXI. század elején folyamatos és egyre inkább összefonódó gazdasági, társadalmi és környezeti válságok korát éljük. A folyamatos rövidtávú érdekek kielégítésével rohamtempóban éljük fel a jövő erőforrásait. Itt az idő, hogy a kizárólag a profitot és gazdasági növekedést hajszoló rövidlátó politikát egy felelősségteljes, fenntartható és hosszútávra tervező politikára cseréljük.

A múlt század arról szólt, hogy a gazdasági növekedésnek alá kellett rendelni a társadalmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot. A szabályozás nélküli gazdaság eredményeképp drámaira nőttek a jövedelmi és vagyoni különbségek és mára egy évben közel másfél bolygónyi erőforrást használunk fel. A politika egyetlen mérőszámban határozta meg a sikerességet: a GDP növekedésében, ennek pedig szükségszerű következménye volt, hogy az emberek helyett valójában a multinacionális vállalatokat tekintette elsődleges partnernek. Ennek az időszaknak véget kell vetnünk. Itt az idő, hogy a társadalmat, a környezetet és gazdaságot egységes szerkezetben, egységes rendszerként szemléljük.

Korunk legsúlyosabb és legégetőbb problémája az éghajlatváltozás: a Föld átlaghőmérséklete drámai mértékben nő, az ipari forradalom óta folyamatosan romboljuk élő környezetünket, és közelítünk ahhoz a ponthoz, hogy a hatások visszafordíthatatlanok legyenek. A mostani ütemben 2030-ra olyan szintre nő az üvegházhatású gázok koncentrációja, hogy a felmelegedés következtében alapvetően alakul át természeti környezetünk. Forró nyarak, kiszámíthatatlan időjárás, elsivatagosodó termőföldek, és a vízhiány problémáival, és ezek hatásaival fogunk szembenézni. Mindezek nyomán óriási mértékben megnövekedik, és érdemi cselekvés nélkül középtávon kezelhetetlenné válik a migrációs nyomás. Ki kell jelentenünk, hogy a globális migrációs krízis okai között rendkívül nagy súllyal szerepel a klímaváltozás, amely negatív hatásainak csökkentése azonnali cselekvést igényel Európa részéről. Ezzel szemben kimondhatjuk, hogy sem Magyarország, sem Európa politikai vezetői nem tesznek a probléma súlyának megfelelő, hatékony lépéseket az okok kezelése, így a migrációs nyomás csökkentése érdekében.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnél nincs ma fontosabb. Ehhez összehangolt, globális cselekvésre van szükség, amelyben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia. Haladéktalanul csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátást és növelni kell az alkalmazkodási képességeinket, ehhez pedig politikai akaratra, döntésekre és teljesített vállalásokra van szükség. Mérsékelnünk kell mind az ipari, mind a lakossági energiafogyasztást, az energiatermelésben pedig növelni kell a tiszta, biztonságos megújuló energia részarányát. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy a természeti erőforrások korlátlanul felélhetők és feláldozhatók a gazdasági növekedés érdekében. A gazdasági jólét helyett a társadalmi és környezeti jóllétre kell alapozni politikánkat. A szabadpiaci mechanizmusokat a fenntarthatósági és igazságossági elvek felülírják.

Az atomenergia nem csak veszélyes, de a jövő generációit is gúzsba köti: Paks 2 beruházása eladósít, az atomhulladék pedig környezetünket teszi évszázadokra tönkre. Súlyosan erkölcstelen ilyen veszélyes terhet hagyni a jövő generációira. A jövő zöld, tiszta és atommentes.

A fenntartható jövő alapja a társadalmi igazságosság, szolidaritás és részvétel. A nagyipari lobbit kiszolgáló döntések helyett a munkavállalókat védő törvények kellenek. A politikai döntésekbe az azokat érintő embereket kell bevonni, nem pedig az őket foglalkoztató vállalatok képviselőit. A bérek alapja a tisztességes megélhetés biztosítása kell, hogy legyen, nem pedig a tulajdonosok minél inkább növekvő nyeresége. A profit nem előzheti meg az embert.
Az államnak nem a munkavállalói jogokat kell egyre jobban szigorítani és csorbítani, hanem a nagyvállalati adóelkerülést megelőzni és büntetni. A vállalatok fizessék meg nem csak a munkavállalókat, de mindazokat a természeti károkat, amelyeket a folyamatos növekedésért okoznak. Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor bárki azt gondolja, büntetlenül élheti fel közös természeti erőforrásainkat: annak előnyeit kevesek élvezik, míg hátrányait mindannyian elszenvedjük. A „szennyező fizessen” elv alól senki nem mentesülhet.

A társadalmi igazságosság megkívánja, hogy a jelenleg egyre növekvő vagyoni különbségeket mérsékeljük: az oktatáshoz, egészségügyhöz, szociális ellátáshoz való hozzájutás nem lehet annak függvénye, hogy ki született gazdag családba. A jövő alapja csakis a tudásalapú társadalom lehet, ahol mindenki jogosult a minőségi oktatáshoz, képessége és szorgalma szerinti végzettséghez és ahhoz, hogy az anyagi lehetőségei ne korlátozzák, mit, hol és hogyan tanuljon. A jog előtti egyenlőség nem csak jól hangzó demokratikus elv, hanem az igazságosság egyik fő kritériuma. Nem érhet diszkrimináció senkit sem neme, származása, vallása, politikai álláspontja miatt, de nem lehetnek másodrangú állampolgárok azok sem, akiknek érdekérvényesítő képessége akár végzettsége, akár anyagi helyzet miatt gyengébb, mint másoké.

Az egészséges és teljes élethez való jog mindenkit megillet születésénél fogva: nem csak a jelen, de a jövő generációkat is. A tiszta levegő, a tiszta víz, a minőségi élelmiszer nem lehet alku tárgya. Olyan zöld fordulatra van szükség, amely megerősíti a helyi gazdaságokat és közösségeket, ezeket tekintjük ugyanis a fentiek garanciájának. Korlátozni kell a génmódosítással biológiai laborokban tervezett növényeket, amelynek hosszútávú hatása ismeretlen. Korlátozni kell az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyek eredményeképp nem kellően ellenőrzött, nem biztonságos élelmiszerek kerülhetnek az Európai Unió területére. Védenünk kell a biológiai sokszínűséget annak komplexitásában, ez garantálja, hogy a most ismert ökoszisztémát meg tudjuk őrizni. Az elmúlt ötven évben jelentősen csökkent a biodiverzitás, fajok tűntek el vagy kerültek a kihalás szélére, ez pedig olyan dominóhatást válthat ki, aminek a következményét felbecsülni sem lehet.

Zöld fordulatra van szükség az ipar és mezőgazdaság területén is. A leginkább szennyező, fosszilis energiát felhasználó iparágakat át kell állítani környezettudatos, fenntarthatóan termelő módra, ha pedig ez nem lehetséges, úgy tevékenységüket a minimálisra kell korlátozni. A talaj termőképességét végletekig kihasználó és lerontó iparszerű termelés helyett biológiailag fenntartható mezőgazdaságra van szükség. A termőföldek pusztulása mindannyiunkat nagyon is közvetlen módon érint: a talaj természetes állapota ugyanis összekapcsolódik egészségünkkel. A vegyszerekkel legyengített talajban egyre gyengébb minőségű élelmiszert lehet termelni, ennek következménye a tápanyagban szegény étkezés miatti ún. minőségi éhezés. Ennek orvoslása érdekében talajkímélő, talajmegújító technikákkal végzett földművelésre kell átállni minél gyorsabban.

A további birtokkoncentráció nem csak a kisüzemet tünteti el a magyar vidékről, hanem magát az embert is. A közföldeket az elmúlt években a kormány a saját oligarchái kezére játszotta, a teljes földforgalmat pedig hűbéresei ellenőrzik a helyi közösségek és a gazdatársadalom kárára. Magyarországon akkor volt virágzó mezőgazdaság és fejlődő vidék, amikor a nagybirtok a kisüzemet nem kiszorítani, hanem együttműködve, felkarolni akarta. Igazságot kell tennünk: a föld azé, aki megműveli és nem azé, aki csak birtokolni, kizsarolni akarja. A termőföld nemzeti kincs, uniós szinten is ki kell vonni a szabad tőkeáramlás hatása alól, mozgását a helyi társadalom akarata és ellenőrzése alá kell vonni.

Az éghajlatváltozás hatásai csak közös, globális fellépéssel mérsékelhetők. Ezért Magyarország érdeke, hogy a nemzetközi közösségek, elsősorban az Európai Unió aktív tagja legyen és ezen a fórumon is támogassa, szorgalmazza a minél szigorúbb fellépést. Az Európai Unióban vannak ugyan előremutató kezdeményezések, de ki kell mondanunk, hogy az elmúlt évtizedek során az EU is sokkal inkább a gazdasági mutatóknak rendelte alá közös döntéseit, semmint a fenntartható környezetnek. Az LMP célja, hogy az Európai Unió, mint a világ egyik vezető politikai-gazdasági hatalma, kezelje elsődleges prioritásként az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

Az LMP az európai értékek meghatározó magyarországi politikai képviselője és a magyar nemzeti érdekek európai képviseletének konstruktív letéteményese, munkánkat ez a két küldetés egyszerre vezérli. Éppen ezért, mivel identitásunk magyar és európai, lokális és globális, az Európai Unió hibáit konstruktív, belső javaslatokkal kívánjuk orvosolni, és egy olyan Európát teremteni, amely az embereket képviseletét helyezi a nemzetközi gazdasági érdekek elé. A szubszidiaritás, a lokalitás értékeinek és kohéziójának képviselete kulcskérdés számunkra. Az európai közösségünk és a lokalitás közötti arányosság biztosítását, az emberek Európájának legfontosabb garanciális elemének tekintjük.

Hangsúlyozzuk, hogy fenntartható világot akkor tudunk teremteni, ha készek vagyunk kritikai gondolkodásunkat megnyitni a hagyományosan baloldali, liberális és konzervatív eszmék előtt is. Valljuk, hogy az öko-politika egy új rendező elvet kínál. Ahogy a szűkebb, úgy a tágabb otthonunkban, az európai közösségen belül is egyaránt érvényesnek és elengedhetetlennek tartjuk ezért értékszintézisünk megjelenítését.