fbpx

Érthetetlen döntés: nem hitelesítette az LMP zöld népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottság

Érthetetlen döntés: nem hitelesítette az LMP zöld népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottság

A kérdéseket Kendernay János, az LMP társelnöke nyújtotta be. Az LMP társelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy miközben a kormány az oroszul beszélő űrhajósát keresi, addig Magyarország zöld pártja a klímaváltozás következményeinek megoldásait keresi, és fogja keresni a továbbiakban is.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a jövőben az állami szervek a szén-dioxid-kibocsátásra kiható minden javaslatról csak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás vizsgálata alapján döntsenek. Az NVB többsége megtagadta a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy a kérdés érintené a kormány jogalkotási hatáskörét is, ugyanakkor országos népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Emellett a kérdés nyomán módosítani kellene az alaptörvényt is, ráadásul az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, jelenleg nincs előírva a környezeti hatások mérlegelése a jogalkotásban.

A második kérdés azt célozta, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaságok ne szerezhessenek be fosszilis üzemanyaggal működő járműveket utasszállítási célra. Az NVB többsége szerint a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ráadásul azt a téves látszatot kelti, hogy jelenleg nem érvényesülnek a környezeti szempontok a közösségi közlekedés járműbeszerzésében.

A harmadik kérdés arról szólt, hogy 2022. január 1-je után Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek létesítése legyen engedélyezhető, de az NVB ezt sem hitelesítette. A bizottság szerint a kérdés a paksi atomerőmű bővítéséről szóló nemzetközi egyezményt érinti, és nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a kérdés megtévesztő is: egy érvényes és eredményes népszavazás kötőereje három év, így egy 2020-ban tartott népszavazás esetén a kötőerő 2023-ig tartana, miközben a kérdés azt a látszatot kelti, mintha 2022. január 1-je után csak ilyen megújuló energiaforrást használó erőműveket lehetne engedélyezni.

Az NVB többsége lényegében hasonló indokokkal nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely a 2030. január 1-je utáni időszakra vonatkozva írta volna elő ezt a szabályt.

Kendernay János utolsó kérdése 2025. január 1-jei határidővel tiltotta volna meg a műanyag csomagolószerek alkalmazását, de az NVB többsége szerint a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ugyanis a csomagolással kapcsolatos részletes szabályokat a kormány határozta meg. Emellett a kérdés nyelvtani hibát tartalmazott, és az NVB szerint a kötőerő kérdése miatt sem lehetett hitelesíteni a kezdeményezést.

Kendernay János, az LMP társelnöke sajtótájékoztatón reagált:

2019-12-18T17:09:52+00:00 2019. 12. 18.|Zöld népszavazás 2020|